Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › augusztus 03.
1989  1990
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Phralipe Független Cigány Szervezet Ügyvivő Testületének nyilatkozata

"Megrendülten értesültünk arról, hogy 1989. július 24-én a ,,szigorított őrizet,, elleni tiltakozásképpen a váci börtönben öngyilkosságot követett el Kalányos Sándor 36 éves őrizetes."
Amerika Hangja, Esti híradó:

Szovjet katonai költségvetés

"Amerikai becslések rávilágítanak, hogy a szovjet katonai kiadások évente 3 százalékkal emelkedtek Mihail Gorbacsov 1985-ben történt hatalomra jutása óta."

Vásárhelyi Júlia a választásokról

London, 1989. július 23. (BBC, Esti panoráma) - A Szabad
Demokraták Szövetsége kibővített tanácsülést tartott ma délelőtt 10
órától. A megbeszélések fő témája a választásokkal kapcsolatos
előkészületek.

    Délután felhívtam telefonon Vásárhelyi Júliát, a Szabad
Demokraták Szövetségének tagját, a Magvető Kiadó szerkesztőjét, a
Heti Világgazdaság külső munkatársát, és először is azt kérdeztem
tőle, hogy milyen napirendi pontokat tárgyaltak meg a mai
választmányi ülésen?

    - Az első napirendi pont hivatalosan a választási
előkészületekről szólt. A második az Ellenzéki Kerekasztalról szóló
beszámoló lett volna, és a harmadik napirendi pont az egyebek címszó
alatt szerepelt.

    Két óráig, eredetileg úgy egyeztünk meg, hogy két óráig tartjuk
ezt a tanácsülést. Végül is az első téma került csak megtárgyalásra,
tekintettel arra, hogy tegnap több helyen voltak az országban
időközi választások, és ezeknek a tapasztalatait próbáltuk
megelemezni, és a jövőre nézve a stratégiákat és taktikákat
kialakítani.

    - De most milyen álláspontra jutott az SZDSZ a tegnapi
választásokkal kapcsolatban?

    - Elsősorban értékeltük őket. Álláspontra nehéz volt jutni,
tekintettel arra, hogy Gödöllő volt az egyetlen olyan hely, ahol
sikerült képviselőt választani. Itt az ellenzéki egyesületek
független képviselő jött be, aki független jelöltként indult. Ő az
MDF, az SZDSZ és a Fidesz jelöltje volt. 70 százalékot kapott az
MSZMP 30 százalékával szemben.

    A többi helyen nem jöttek be a jelöltek, mert senki nem ért el
minősített többséget, illetve kevesen jelentek meg a szavazásokon,
és ebből sok következtetést le kellett vonnunk. (folyt.)


1989. július 23., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Vásárhelyi Júlia a választásokról - 1. folyt.

Úgy tűnik egyelőre, hogy az emberek elsősorban az MSZMP és az
ellenzék között választanak, tehát az alternatíva az emberek előtt
elv, és ez nem biztos, hogy elég. Tehát nagy vita alakult ki arról,
hogy koalíciós választásokat kell-e tartanunk, tehát koalícióra
kell-e lépnünk a többi ellenzéki vagy független párttal, vagy önálló
jelölteket állítanunk - erről foly a vita lényegében egész délelőtt.

    - Eredmény nem született ebben a vitában?

    - Egyértelmű eredmény nem születhetett, mert mindenki fel tudott
hozni az álláspontja mellett és a másik álláspontja ellen valamit,
és mindegyikben volt ráció, mert hogy ha csupa független jelöltet
állítunk, akkor a parlamentben a képviselők végeredményben nem
pártokat fognak képviselni.

    Ha mi összefogunk minden alkalommal és közös jelöltet állítunk
más független vagy ellenzéki pártokkal, akkor az egyik pártnak sem a
képviselője végeredményben. Tehát úgy látom, hogy a legtöbben arra
hajlunk, hogy ahol lehet, ott meg kell próbálnunk önálló
képviselőket, tehát a szabad demokraták képviselőit állítani, és
ahol nem megy, ott támogatjuk természetesen a többi független párt
vagy ellenzéki párt képviselőit.

    - A hírügynökségi jelentések a meleg idővel és az aratással
magyarázzák azt, hogy ilyen kevesen jelentek meg a tegnapi
választásokon. Vásárhelyi Júlia szerint elfogadható-e ez a
magyarázat?

    - Valaki megjegyezte - és ez nagyon szellemes megjegyzés volt -,
hogy ennél rosszabb időben csak szenteste lehetett volna
választásokat rendezni, mert valóban nagyon sokan nyaralnak, a
tanácstagok közül is többen nem tudtak eljönni, mert egyszerűen
nincsenek Budapesten, vagy az országban sem. A másik pedig az, hogy
vidéken voltak a választások, vidéken nagyon el vannak foglalva az
emberek, túltermelés van zöldségből, gyümölcsből, valamit csinálni
kell ezzel. (folyt.)


1989. július 23., vasárnap


Vissza »


- Vásárheli Júlia a választásokról - 2. folyt.

Mivel nem elég erős a motívációjuk, mert még eléggé nem is
hiszik el és nem is fogadták el, hogy itt tényleg szabadon,
függetlenül lehet választani, nem is ismerik eléggé a lehetőségeket,
ezért nyilván, hogy egyfajta közöny van, és még mindig a csöndes
többség van nagyobb számban. Tehát nem elég motiváltak az emberek,
ezt mi is így látjuk, éppen ezért vagyunk ellene annak, hogy előre
hozzák a választásokat. Tehát jövő tavasz előtt semmiképpen nincs
értelme egy választásokat rendezni, mert nincs elég alternatívája a
választónak.

    - Ebben az Ellenzéki Kerekasztal egyet ért, ebben a jövő tavaszi
időpontban?

    - Egészen nem ért egyet. Az MDF álláspontja az volt, hogy
szerették volna őszre előrehozni, most már azért ők sem gondolják
úgy, hogy egészen őszre, legfeljebb december lenne elképzelhető,
annál is inkább, mert ahhoz kellene az új választójogi törvény. Ha
ez megszületik most a tárgyalásokon, akkor szeptemberre kerülhet
legközelebb a parlament elé. Attól fogva három hónap kell a
választások előkészítésére, akár hogy számoljuk az december.

    Mivel nem szoktak választásokat tartani sehol, karácsony
teljesen alkalmatlan erre, úgy hogy nagyon sok lehetőség nincsen.
Ebből mindenképpen azt gondoljuk, hogy február-március lesz. Mi azt
szeretnénk, hogy március 15-ike után legyenek a választások.

    - Visszatérve a tegnap tapasztalható érdektelenségre, nem tart
az SZDSZ attól, hogy ez az apátia az országos választásokon is
megismétlődik?

    - Attól függ, hogy hogy tudjuk előkészíteni ezeket a
választásokat, éppen ezért esett olyan óriási hangsúly arra, hogy
ezt nagyon komolyan meg kell szervezni, s rengeteg szempontra kell
figyelni, tehát, hogy komolyan kell venni. (folyt.)


1989. július 23., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Vásárhelyi Júlia a választásokról - 3. folyt.

Egyébként Gödöllőn beszámoltak a gödöllőiek arról, hogy ők hogy
tervezték meg. Bemutatták a plakátjaikat, a szórólapjaikat, a Szabad
Demokraták programjának a jegyében, de csináltak egy külön 30
oldalas programot, tehát borzasztó komolyan és intenzíven dolgoztak
azon, hogy meggyőzzék az embereket. Minden háztartásba, minden
lakásba beadtak szórólapokat, és minden ki volt találva. Ezt az
egész országban így kellene megcsinálnunk. Ha ezt sikerül
megcsinálnunk, és a többi ellenzéki pártnak vagy független pártnak
is sikerül megcsinálnia, akkor nem lesz érdektelenség. Itt végülis a
sorsunkról van szó.

    - Ahogy az előzetes beszélgetésünkből kiderült, a gyűlésen az
SZDSZ párttá alakulásának kérdése is felmerült. Mi az SZDSZ
álláspontja ez ügyben?

    - A mi álláspontunk az, hogy ez valójában formai kérdés, nem
igazán komoly gyakorlati kérdés. A Szabad Demokraták Szövetsége úgy
működik, úgy van jelen a politikai színtéren, mint egy
politikai-társadalmi szervezet vagy párt.

    Egyelőre pártként ha akarnánk sem nagyon tudnánk magunkat
bejegyeztetni, mert az úgynevezett párttörvény, amit mi nem is
szeretnénk, hogy külön párttörvény legyen, hanem azt szeretnénk,
hogy az egyesülési törvény keretében fogalmazódjék meg az, hogy
hogyan működhetnek a különböző politikai, társadalmi szervezetek. Ha
ez megszületik, akkor szóba kerülhet, hogy bejegyeztessük magunkat,
hogyha olyan feltételek szerepelnek ebben, addig ez nem probléma
számunkra.

- Köszönöm, Vásárhelyi Júlia. +++


1989. július 23., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Délvidéki hallgató jeligére kérdem a SZER tisztelt szerkesztőségét van-e Magyarországon jelenleg Pan-turan eszmét ápoló mozgalom. Létezik-e egyáltalánban egy az Ural-Altáji népek együttműködése mellett valamilyen formában ténykedő szervezet. Előre is köszönöm válaszukat várva."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD