|
|
 |
|
 |
Gazdasági segély
|
London, 1989. augusztus 2. (BBC, Késő esti panoráma) - Bush
amerikai elnök egyáltalán nem ment üres kézzel Magyarországra, és
abból, amit hozott, talán legfontosabb az, hogy nemzetközivé tette
Magyarország és természetesen Lengyelország megsegítésének az ügyét.
A kérdést tehát vitatják, latolgatják és így ismertté válnak a
problémák és személyiségek, igaz, hogy mint segítségre szorulók. De
Bush bevezette a magyarokat több nemzetközi klubba. Ennek
fontosságát alig lehet túlbecsülni. A nemzetközi segély és az
országok közötti kapcsolatok világának a hajtórugói, a bizottságok,
az értekezletek. Minél több fórumon kerül a lengyel-magyar segély
hivatalosan is napirendre, annál jobb.
De biztosítja ez egyben - már amennyire az ilyesmire egyáltalán
van biztosíték -, hogy ami segélyt kap az ország, az jó célzat lesz,
aminek felhasználásáról számot kell majd adni. Nagyon is tudatában
vannak az illetékesek világszerte, hogy mennyi kárt tett a fejlődő
országoknak vaktában odadobott hitel a hetvenes évek végén és azután
- a kevesebb több lett volna.
Ma már a legszegényebb országoknak sem adnak hitelt csak úgy
általában, hanem igyekeznek adott tervekhez kötni a segítséget és
ellenőrizni, segíteni a kivitelezést is.
Most már kifejezetten a reformfolyamat megsegítése címén
támogatják Magyarországot, és a támogatás egész kérdéscsoportja a
párizsi hetek találkozójától átkerült az Európa Bizottság által
szervezett konferenciára, ahol összesen 24 ország van képviselve. A
magyar kormány hosszabb dokumentumban vázolta, hogy elképzelései
szerint milyen módon kapott nemzetközi támogatást a
reformfolyamathoz. Az emlékiratból idézetteket Pál Miklós kollégám
olvassa: (folyt.)
1989. augusztus 2., szerda
|
Vissza »
|
|
- Gazdasági segély - 1. folyt.
|
- A magyar kormány is fontosnak tartja a párizsi csúcstalálkozó
álláspontját, a bevezető szerint: véget vet a második világháború
utáni konfrontációs folyamatnak, és a nemzetközi kapcsolatok új
szellemét jelzi.
A magyar emlékirat kijelenti: - Magyarország kész összehangolt
lépéseket tenni, hogy integrálódjék a nemzetközi kapcsolatok új,
globális rendszerébe.
Nem is kell a sorok között olvasni, mert kiderül, hogy a magyar
kormány azt jelzi, hogy kész és szeretne a nyugati tömb része lenni
gazdaságilag, és ehhez kér támogatást.
Bár az irat elsősorban a pénzügyi kapcsolatok, és a gazdasági
együttműködés területeit elemzi, kitér röviden az ipari,
mezőgazdasági, kulturális és környezetvédelmi területekre is, de
inkább csak említve őket: - Nagy fontosságot tulajdonítunk a kézzel
fogható eredmények elérésének az emberek közötti mindennapi
érintkezésben, az eszmék szabad áramlásában, és a turizmus
fejlesztésében - mondja az irat, majd így folytatódik: - Az egypárt
monopoliuma helyére pluralizmus lép, és a polgárok autonómiája is
intézményesített biztosítékokat kap.
Szilárdan megkezdődött a piacgazdaság intézményesített
rendszerének létrehozása - mondja rendkívül magabiztos hangon az
irat. Radikálisan meg kell változtatni a gazdaságpolitikát is, de
több tényező megnehezíti ennek a célnak az elérését.
A hátráltató tényezők között szerepel: a külkereskedelem
liberalizálása, a korábbi import helyettesítési programmal szemben,
a felhalmozott adósság terheinek finanszírozása és a nagy állami
beruházásokra vonatkozó korábbi hibás döntések, meg a mostani haladó
intézkedések is, például annak biztosítása, hogy minden
állampolgárnak van az egész világra érvényes útlevele. A KGST
működésének jól ismert hiányosságai is hozzájárulnak ezekhez a
nehézségekhez. Továbbá: a kezdetleges piacot megbénítja az állami
beavatkozás és a magasszintű monopóliumok miatt nincs gyors
alkalmazkodóképessége. Mindez megkívánja a pénzpolitika erős
megszorítását. (folyt.)
1989. augusztus 2., szerda
|
Vissza »
|
|
- Gazdasági segély - 2. folyt.
|
A pozitívumok között sorolja a jelentés: a kis- és középnagyságú
vállalatok exportképességének a javítását, és hogy versenyképes
gépgyártó ipar lép a szűkülő hadiipar helyére. A nemesvaluta
kereskedelmi mérleg következetesen javul, a fizetési mérleg romlani
fog 1989-ben, és ennek oka a külföldi látogatások liberalizálása.
Bár a munkanélküliség nem jelentős, arányszáma fokozatosan
növekszik, és ezt is figyelembe kell venni.
És itt jön a magyar emlékirat egyik legmesszemenőbb kijelentése:
- A magyar politika és gazdaságpolitika központi, stratégiai célja -
amit az ellenzék nagy része is támogat -, hogy Magyarország a
fejlett demokratikus nemzetek közösségének egyenlő tagjává váljon.
A nyilt piacgazdaság létrehozása mellett célkitűzésként említi,
hogy transzverábilis valuta kapcsolja a világgazdasághoz. Nem csoda,
hogy ennek olvasására Brüsszelben az egybegyűlteknek az volt a
véleménye, hogy ezek a javaslatok sokkal messzebbmenőek, mint amire
számítottak.
Hasonló hangnemben folytatja, amikor a reprivatizálás és a
magántőke szerepének jelentős megnövekedéséről ír. Más fejleményeket
is felsorol a változások keretében: a pluralisztikus intézmények,
vállalkozási- és vallási intézmények és alapítványok létrejöttét,
különösen a közoktatás és a társadalmi szolgáltatások terén, és
mindez megerősíti a polgárok önkéntes szervezeteinek autonómiáját, a
vállalkozási szektoron is túl.
Az irat ígéretet tesz, hogy a kormány erős szándéka ezeknek a
változásoknak a végrehajtása. A szakértők máris kidolgozták a
részletes programot a következő egy-két évre, és most folyik a
pénzügyi és jogi szabályok előkészítése.
Az irat elismeri, hogy ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása
komoly nehézségeket ró a társadalomra. A külföldi segítség nem tudja
lényegesen csökkenteni ezeket a terheket, de fel tudja gyorsítani a
program megvalósításának ütemét. (folyt.)
1989. augusztus 2., szerda
|
Vissza »
|
|
- Gazdasági segély - 3. folyt.
|
A kormány emlékirata másutt azt mondja: - Abból indul ki, hogy
nem akar adósság-átütemezést, de a reformpolitika megkívánja az
intenzív együttműködést a fejlett országok részéről. És itt a magyar
kormány ígéretet tesz, hogy végrehajtja a reformprogramot, még akkor
is, ha kezdetben ez szociális konfliktusokat okoz. És ennek kapcsán
kissé baljós módon figyelmezteti a Nyugatot a lehetőségre: - A
program végrehajtása során a gazdaságirányítás olyan méretű
megszorítások bevezetésére kényszerül, hogy az komoly és távlati
csökkentést okoz az életszínvonalban, és emiatt a társadalmi és
konzervatív erők aktivizálódnak, s ez gátolná a gazdasági fejlődést
és a demokratizálás zavartalan kibontakozását. Ezt el lehet kerülni,
ha a 24 ország tekintetbe veszi a tartalékok biztosítását a pénzügyi
kívánalmak kidolgozásához.
Másszóval: adjatok annyit pénzt, hogy ne jussunk komoly bajba. A
külföldi pénztámogatás egyik fontos pontja, hogy biztosítsák a
pénzügyi errőforrásokat a magánpiacról is.
Azt is hangsúlyozza az emlékirat, hogy a külföldi beruházási
tőke Magyarországra áramlása minden eddiginél nagyobb szerepet fog
játszani, ami növeli majd a behozatalt, de nem tetézi a külföldi
adósságot. Ezzel tehát a magyar kormány új politikájának ad még
nagyobb hangsúlyt a magyar vállalatok közös vállalkozássá alakítása
terén. Másutt a hosszú lejáratú kölcsönök fontosságát hangsúlyozza,
ami csökkentené a magyar adósságok kamatterhét.
Egy másik meghökkentő kijelentés a következő: - Magyarország
távlati célkitűzése, hogy szabad hozzáférést biztosítson a
gazdasági, együttműködési és fejlesztési szervezet európai
tagállamai termékeinek, szolgáltatásainak és munkaerő piacának. Ez
azt jelenti, hogy Magyarország csatlakozna az európai integrációs
folyamatba, anélkül, hogy tagja lenne a Közös Piacnak. Közös
erőfeszítésre és alkotó, képzelő erőre van szükség ahhoz, hogy el
lehessen érni ezeket a célokat. (folyt.)
1989. augusztus 2., szerda
|
Vissza »
|
|
- Gazdasági segély - 4. folyt.
|
Később pedig ez áll: - Ezért kereskedelmi megállapodására lenne
szükség az Európai Közösséggel, és az EFTA-országokkal, ami
kiterjedne a mezőgazdaságra is.
És a jelentés, mint közvetlen kívánalmat veti fel, hogy a Közös
Piac ne kezelje Magyarországot állami kereskedelmet folytató
országként. E két tömb várhatólag kiterjeszti az általános
preferencia-rendszert Magyarországra.
Magyarország továbbá kéri: - A munkaengedélyek megkönnyítését
Nyugat-Európában dolgozó magyar vállalatok alkalmazottai részére.
Külön sorolja fel a jelentés, hogy mit szeretne az Egyesült
Államoktól, Kanadától, Japántól, Ausztráliától és Új-Zélandtól. És
itt: - A fő célkitűzés a piac hozzáférhetőbbé tétele. Még
egészségügyi, állatorvosi és növényvédelmi akadályokat se
gördítsenek a magyar áruk útjába.
Ismét felhozza a magánberuházás előmozdítását, és nagyon
hasznosnak tartja magas rangú kormánymegbizottak nyilvános
kijelentéseit a beruházás kívánatos voltáról Magyarországon.
Foglalkozik továbbá a vállalatvezetők, üzletemberek, bankárok
képzésének kívánatos voltával, és azzal, hogy Magyarország részt
szeretne venni a környezetvédelmi munkákban.
A magyar kormány végülis meghívja a 24 ország képviselőit, hogy
jöjjenek Budapestre szeptemberben, és ismerkedjenek meg saját maguk
a program részleteivel.
Az ismertetésből sokat kellett kihagyni, több mint 20 oldalas
iratról van szó, nagyon messzemenő változásokat ígér. Már a
gazdasági átalakulás folyamata, a meglévő, rendkívül súlyos
nehézségek közepette nehéz feladat elé állítja az egész országot. Az
ígért változások olyan jellegűek, amiket a nyugati országok örömmel
hallanak. A Nyugat-Európához tartozás vágya nagyon erős ebben az
iratban. (folyt.)
1989. augusztus 2., szerda
|
Vissza »
|
|
- Gazdasági segély - 5. folyt.
|
A 24 ország képviselői egyébként elvben támogatást ígértek
Magyarországnak. Nevezetesen azt, hogy nagyobb teret kell
biztosítani piacukon a magyar export számára, bátorítani kell a
közös vállalkozásokat és javítani kell az üzleti vezetők képzésén
Magyarországon.
A jó indulat tehát megvan, de elég lesz-e ahhoz, hogy elhárítsa
a változási folyamat veszélyeit, amiknek nagyon is tudatában van a
kormány emlékirata. +++
1989. augusztus 2., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|