|
|
|
|
Valódi önállóságot 2.
|
alc. Nemcsak könnyek, de sikerek is Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején a szövetkezeti szervezés újabb hulláma már nemcsak könnyeket, hanem sikereket is hozott. Sokaknak emlékezetesek a hajnalig tartó közgyűlések, a jó döntésekért lefolytatott ingerült viták, amelyek egyben a parasztemberek számára a demokrácia iskoláját is jelentették. Gazdaságilag stabilizálódtak, gyarapodtak a szövetkezetek, már-már győzni látszott a demokrácián alapuló szövetkezeti gondolat. Az enyhülés kérészéletű maradt, hamarosan a szövetkezeti gondolattól, a nemzetközi hagyományoktól idegen intézkedések, a szövetkezeteket sujtó rendszabályok következtek. Akkor ezt rendjén valónak tartotta a felső vezetés, bár kézenfekvő volt, hogy a kényszerítő intézkedések a teljesítmények fékezőivé válhatnak. A szövetkezeti önállóságot gyakorta sértették a megyei és járási vezetők, akik esetenként szakmai ismeretek nélkül, hatalmuk birtokában avatkoztak be a gazdálkodásba. Ennek egyik, ám súlyos következményekkel járó példája az erőszakolt egyesítés, a szövetkezetek államosítása. Az adottságokkal nem számolva nőttek a szövetkezeti méretek, gyengült a szövetkezeti tagság tulajdonosi érdeke és gondolkodása. Jórészt az állami beavatkozások következménye, hogy a tagság elvesztette gazdálkodói érdekeltségét. bérmunkássá vált. Ebből következően a tulajdon gyarapítása helyett annak felélése vált elsőrendű érdekké. alc. Ma sem tudjuk mire képesek a valódi szövetkezetek Mindezeken nem változtat az sem, hogy a szövetkezetek megtápázott önállóságuk ellenére is talán Magyarországon a legdemokratikusabban működő gazdasági egységek voltak. Ez az önállóság, demokratikus működés azonban messze elmarad a valóságos szövetkezetek mögött. Ezért ma azt sem tudjuk pontosan, hogy mire képesek a magyar termelőszövetkezetek. Az MSZMP közelmúltban elfogadott agrárpolitikai koncepciója ledönti a gátakat a szabadabb termelőszövetkezeti gazdálkodás előtt, teret ad az új szövetkezeti formáknak és a magántulajdonra alapozott termelésnek is. Mindez azonban csak keret; a készülő, s remélhetően új szemléletű, a valós szövetkezeti értékekre tekintettel megfogalmazott szövetkezeti törvénynek kell a gazdálkodás alapjait megteremteni. Ha ugyanis marad az elvonásra épülő gazdasági szabályozás, a piac és a valódi tulajdonos helyett spekulatív szabályok vezérlik a termelést, értelmetlenné válik a szövetkezeti önállóság. (MTI-Press) ág/pé V.
1989. augusztus 2., szerda 13:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|