|
|
 |
|
 |
Rubel vagy dollár?
|
München, 1989. augusztus 2. (SZER, Magyar híradó) - Rubelt vagy
dollárt? Kérem, ne siessék el a választ, ugyanis az attól függ. Hogy
pontosan mitől is, arra Vadász Jánostól kapjuk meg a választ:
Tekinthetjük tervnek, ígéretnek, elképzelésnek, akár közös
döntésnek is, hogy 1991-től rubel helyett dollárban kell elszámolni
a magyar-szovjet forgalmat, de biztosra természetesen nem vehetjük.
Mégis - tételezzük fel, hogy az elképzelés megvalósul - mit jelent
és mit nem? Semmiképpen sem jelenti azt, hogy akár a rubel, akár a
forint két éven belül konvertibilis pénzzé válik, hiszen ez esetben
a kölcsönös forgalmat rubelben és forintban lehetne elszámolni, és
főleg a fizetéseket eszközölni. A dollárelszámolásra való áttérés
viszont feltétlenül azt jelentené, hogy a szállításokat világpiaci
árakon számlázzák, és dollárban vagy más keményvalutában valóban
kifizetik.
Két fő hátrányos következménnyel kell számolni. Magyarországnak
krónikus és tetemes többlete van a szovjet forgalomban. Többet ad
el, mint amennyit vásárol. Ez a körülmény piacgazdaságok között
egyértelműen előnyös. A KGST viszonyai között viszont hátrány, mert
a többletet nem lehet fizetőeszközben behajtani, és így a többlet
azt jelenti, hogy több áru megy ki az országból, mint amennyi bejön
oda. Ha a két fél áttér a dollárra, ezt a magyar követelést
valószínűleg végleg le kell írni, mert még elméletileg is nehéz
feltételezni, hogy a Szovjetunió dollárban kifizeti azt a
kereskedelmi adósságát, amely a rubelelszámolású forgalomban
keletkezett. (folyt.)
1989. augusztus 2., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|