|
|
|
|
Higgins - Bush-kormányzat (1. rész)
|
Fazekas László, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Washington, 1989. augusztus 2. szerda (MTI-tud.) - Egy megtorló katonai akció lehetőségét véglegesen még ki nem zárva az amerikai kormányzat egyelőre politikai eszközökkel, elsősorban a színfalak mögötti alkudozással próbál úrrá lenni a Higgins ezredes meggyilkolása okozta, belpolitikai problémákkal is terhes helyzeten. Bush elnök gondja, hogy a rendelkezésére álló nagyon kevés eszközzel hogyan tudja megmenteni a Libanonban még fogva tartott nyolc amerikai túsz életét, s anélkül, hogy az Egyesült Államok közel-keleti érdekeire káros, visszavonhatatlan katonai lépést tenne, megőrizni az ország nemzetközi, s önmaga belpolitikai tekintélyét.
A Fehér Házban egyelőre úgy döntöttek, hogy erre a legjobb eszközt a diplomáciai módszerek szolgáltatják. Izrael, Szíria, Irán és a Szovjetunió segítségét kérték, hogy megmentsék a közvetlenül kivégzéssel fenyegetett Joseph Cicippio és a különböző libanoni szervezetek fogságában levő hét másik túsz életét. Azt a tényt, hogy fogvatartói 48 órával meghosszabbították a Cicippiónak, a bejrúti amerikai egyetem számvevőjének kivégzésére adott határidőt, washingtoni kormánykörökben nem kis részt a Szovjetunió közvetítő szerepének tudják be. Hazatérte előtt Baker külügyminiszter együtt tartózkodott Párizsban az éppen Teheránba készülő Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel, és John Kelly, a Közel-Kelet és Dél-Ázsia ügyeiért felelős külügyminiszter-helyettes is tárgyalt Stockholmban a túszokról szovjet partnerével, akivel egyébként az afganisztáni helyzetről tartanak konzultációt. Washington Svájc és Japán teheráni nagykövetségén keresztül is szigorú figyelmeztetést küldött az iráni vezetésnek. Közölte, Teheránt teszi felelőssé azért, ha a befolyása alatt álló libanoni síita szervezetek újabb amerikai túszt végeznek ki. (folyt.)
1989. augusztus 2., szerda 07:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|