|
|
|
|
- Interjú Kónya Imrével - 9. folyt.
|
- Valóban kompromisszum született. Meggyőződésünk, hogy erről kellene tárgyalni azért, amit az előbb mondtam, elsődlegesen. Ellenben azt tudomásul kell venni, hogy az MSZMP-nek a saját politikai szempontjából alapvető volt, hogy a gazdasági kérdéseket is olyanként tüntesse fel, hogy azokról bizony tárgyalni kell és a saját gazdasági döntéseit, amit bizony meg kell hozni kormányzati szinten, az ellenzék közreműködésével bizonyos fokig legitimálja. - A belekompromitálásával. Hát igen, ennek a veszélye fenn áll, és ennek a veszélyét átérzi az Ellenzéki Kerekasztal, de kénytelen elfogadni épp annak érdekében, hogy az előrelépés a politikai téren meglegyen. - Mondd, Kónya Imre, mit tehet az Ellenzéki Kerekasztal annak érdekében, hogy elkerülje azt a látszatot, hogy minden úgy történik tulajdonképpen, ahogy 40 évig történt, vagyis hogy bizonyos intézmények a társadalom feje fölött intézik el a társadalom dolgait, annak megkérdezése nélkül? - Élő probléma bizonyára, egész biztos, hogy igazad van. Na most ez igazi problémává viszont azt hiszem akkor válna, hogy ha nem az lenne ezeknek a tárgyalásoknak a célja, hogy a szabad választás kereteit alakítsuk ki. Nézd, ezeket a feltételeket ki kell alakítani. Na most, ha az MSZMP egyoldalúan alakítja ki őket, a rendelkezésére álló törvényhozó apparátussal, tehát az Országgyűléssel megszavaztatja, annak lényegesen kevesebb a legitimációja mint egy ilyen tárgyalásoknak. Az egyértelmű, hogy kevesebb. Tehát az egyik kérdés az, hogy nem is lennének megfelelő szabályok, mert nyilván működnének a visszahúzó erők. Legalábbis ellentmondásos az MSZMP pozíciója az átmenet tekintetében, ezt senki nem vitathatja. Tehát tartalmilag sem lennének jók ezek az átmeneti szabályok, úgy gondoljuk. Másrészt semmiképpen nem lennének legitimek. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|