|
|
 |
|
 |
Az Ellenzéki Kerekasztal a köztársasági elnök intézményéről
|
1989. július 7., péntek - Az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok és szervezetek legutóbbi ülésükön egyeztették álláspontjukat a köztársasági elnök intézményéről. Ismeretes, az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán - egy képviselői javaslatot elfogadva - döntött arról, hogy a köztársasági elnök intézményéről szóló törvényjavaslat még az ősszel kerüljön a képviselők elé. Az MSZMP KB pedig legutóbbi ülésén kinyilvánította, hogy Pozsgay Imrét jelöli erre a posztra, ha a közjogi méltóság bevezetéséről döntés születik. A téma egyébként szerepel a politikai egyeztető tárgyalásokon megvitatandó kérdések között, és a három oldal véleményét az I/1-es politikai munkabizottság szakértői megbeszélésein egyeztetik. Az Ellenzéki Kerekasztal közös álláspontjáról Sólyom László tájékoztatta az MTI munkatársát.
Elmondta: annak ellenére, hogy az MSZMP már személyi javaslatot
is tett a köztársasági elnökre, az EK nem személyben gondolkodik és
nem is erről kíván tárgyalni, hanem az intézményről. Az EK szerint a
háromoldalú tárgyalásokon először a köztársasági elnök funkcióiról
és hatásköréről kellene megegyezni, s ezt követően lehetne szó egy
újabb tárgyalási fordulóban a poszt betöltésére alkalmas
személyekről.
Az ellenzéki szervezetek egyetértenek abban, hogy a köztársasági
elnöki intézményről szóló törvényt az új parlamentnek kell
elfogadnia, és az elnököt is az új Országgyűlésnek kell
megválasztania. Nagyon hátrányos lenne ugyanis, ha egy
legitimitásában igencsak megkérdőjelezett parlament döntene ebben a
fontos kérdésben. A köztársasági elnöki intézménynek az átmeneti
időszakban való bevezetése mellett csupán egyetlen érv szól,
nevezetesen, hogy ebben az időszakban szükség lenne egy politikai
stabilizáló tényezőre. Ezt figyelembe véve, az Ellenzéki
Kerekasztalnak van egy áthidaló javaslata: az átmeneti időszakban a
Parlament elnöke megfelelő stabilizációs tényezővé válhatna, ha az
Országgyűlés visszahívná az Elnöki Tanácsot, amely most az államfői
jogköröket is gyakorolja. Ezzel a lépéssel egyrészt megszűnnének az
Elnöki Tanács parlamentet helyettesítő jogosítványai, másrészt az
államfői jogkörökből egy szűkített ,,csokrot,, az Országgyűlés
elnöke kapna meg. Így - az EK véleménye szerint - a Parlament elnöke
az átmeneti időszakban, valamint az új Országgyűlés megválasztása
után a köztársasági elnök hivatalba lépéséig megfelelőképpen
gyakorolhatná az említett jogköröket - mondta végezetül Sólyom
László. (MTI)
1989. július 7., péntek 13:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|