|
|
|
|
A bombáknak nics címük (1.)
|
1989. augusztus 1. (MTI-PRESS) - Kétségbeejtő helyzettel került szembe megint egy szuperhatalom: egyik állampolgárát - aki ráadásul az ENSZ békefenntartó erőinek keretében tevékenykedett Libanonban - felakasztották mint egy bűnözőt. Az úgynevezett ítéletvégrehajtók állítólag igazságot szolgáltattak, megbüntettek egy sátáni hatalmat - és fogadkoznak, hogy több amerikait is ,,kivégeznek,, - eképpen szolgáltatva igazságot a ,,föld elnyomottainak,,. Libanonban, egy obsukrus csoportnak meglehet az elégtétele: Bush amerikai elnök miattuk szakította meg vidéki körútját, miattuk hívta össze a nemzetbiztonsági tanácsot, miattuk állt elő olyan helyzet, amikor sok minden lehetséges.
Amikor egy izraeli kommandó elrabolta Libanonból Abdel Karim Obeid ,,sejket,, - a fanatikus és Irán-barát szervezet egyik terrorista csoportjának vezetőjét -, a világ nem habozott elítélni ezt a durva, idegen ország szuverenitását sértő akciót. Keletről és Nyugatról egyaránt bírálták az izraeli hadsereg kíméletlen, goromba beavatkozását. Terry Andersont, az AP amerikai hírügynökség bejrúti tudósítóját - aki semmire sem gyanakodott - egyszerűeen elkapták Bejrút utcáin: 1985 március közepe óta fogva tartják. A rabtartók állítólag szabadságharcosok. Az a módszerük hogy a ,,sátán,, ellen túszokkal harcolnak, maguk pedig lehetőleg népes palesztin menekülttáborok vagy zsúfolt lakónegyedek kellős közepén rendezik be főhadiszállásukat. Egyebek között ez az oka annak, hogy az izraeli légi terrortámadásoknak gyerekek, nők esnek áldozatul - a legritkábban a Hezbollah vezetői. Terry Waite, a canterbury érsek titkára a BBC-nek adott egyik interjújában azon nevetgélt, hogy közvetítő misszióját ugyan lehet veszélyesnek nevezni, de mivel ő olyan nyíltan, oly tisztán szeretne igazán közvetíteni a túszok érdekében, aligha hiszi, hogy komoly veszély fenyegetné. Több mint két éve már, hogy Terry Waite eltűnt a nyugat-bejruti Commodore szálló kilőtt, repeszekkel ékesített halljából - mert a lovagiasság szabályait sem egyik, sem másik oldalon nem tartották tiszteletben. Amikor a szovjet nagykövetség egyik beosztottját majd, négy évvel ezelőtt elrabolták és meggyilkolták, gyorsan napirendre kellett térni ,,fölötte,,. Akkoriban úgy vélték, hogy a világpolitikai érdekek előbbre valóak az embernél. (folyt.)
1989. augusztus 1., kedd 14:23
|
Vissza »
|
|
A bombáknak nincs címük (2)
|
Bécsben az idén az európai országok, valamint Kanada és az Egyesült Államok okmányt írtak alá az emberi jogok tiszteletben tartásáról - ráadásul július 14-én ünnepeltük a francia forradalom 200. évfordulóját, amely egyebek között az emberi jogok tekintetében és alapvető változásokat hozott. Túszügyekkel, az emberi jogok elleni merényletekkel nem lehet megoldani egy regionális konfliktust. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn - a tőle elvárható módon - elítélte a túszok szedésének ,,gyakorlatát,, - de sajnálatos, hogy a határozat nélkülözte a konkrétumokat. (Közismert, hogy az ENSZ felvizezett határozataiért nem a világszervezet a felelős - hanem a tagállamok.) Nem tudni, hogy William Higgins alezredes vajon a CIA ügynöke volt-e. Ő valójában az ENSZ egyik legrégebbi békefenntartó haderejének, az UNTSO-nak volt a parancsnoka. Ha bűnös volt, akkor is emberi joga, hogy bizonyítékok, valamilyen törvényes eljárás alapján ítéljék el, s ha az ítélet halál, akkor is legyen módja az embertelen ítéletet emberi módon megszenvedni. Libanonban eddig 11 túsz ,,végeztek ki,, - hogy kicsodák, azt csak találgatni lehet: az ítészek bombasztikus jelszavak mögé bújnak. A megszállt területeken ,,plasztiklövedékekkel,, géppisztolyokkal lövöldöző izraeli katonák, a palesztin táborokat bombázó izraeli pilóták és a rejtett, védett bejrúti városnegyedekben túszokat gyilkoló fegyveres terrorista bandák között alig van különbség - és nagy hiba minden egyes atrocitást kiszakítani egy több évtizedes konfliktus összefüggéseiből. A szembenálló felek között mindkét oldalon vannak gondolkodó emberek, akik szerint sem Libanon bombázása, sem az izareli kommandó-akciók, sem pedig a túszok meggyilkolása, buszok robbantása, izraeli átlagemberek halomra lövése 1989-ben nem lehet megoldás semmire sem. Hiba lenne, ha az Egyesült Államok katonai megtorlással válaszolna egy maroknyi fegyveres csoport hidegvérrel elkövetett gyilkosságára. Hiba lenne az izraeli kommandó-akciót csak emberrabláslnak minősíteni, amikor egyetemi professzorok, újságírók, üzletemberek vannak egy csoport terrorista kezében Libanonban, akik akasztásokkal akarják befolyásolni a politikát. A bombák nem tudják a címet, ártatlan embereket ölnének meg, s nem lenne különbség túszgyilkosság és jogosnak vélt megtorlás között. Ideje lenne megvizsgálni a konfliktusok emberi tényezőit - mindkét oldalon. +++ Fodor György MTI-PRESS
1989. augusztus 1., kedd 14:28
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|