Rendszerváltás és az MTI

	A néppel szövetkezzünk
Mind a párt és a kormány, mind az ellenzék reformprogramjait olvasva óhatatlanul is szemünkbe ötlik egy makacs tény: nem sikerült szakítanunk a felülről való leváltás módszerével. Eddig a problémák megoldását egy - mindent átfogó - ideológiától vártuk, most pedig különféle gazdasági elméletektől. E teóriában egyesek továbbra is különféle dogmákra hivatkoznak, mások pedig a maguk külön bejáratú politikai és közgazdasági elméleteire. A közöttük dúló vita ismét a nép feje fölött folyik, a régi, be nem vált, rossz módszer szerint. Különösen világosan kitűnik ez például a magukat baloldaliaknak nevezők elhangzott nézeteiből. Annyira így van ez, hogy az ellenfeleik is megelégszenek azzal, hogy hagyják őket szerepelni és megelégedetten konstatálják, hogy minden megnyilvánulásukkal önmaguk ellen dolgoznak. Törvényszerű ez, mert baloldaliságuk nem igazi baloldaliság. A baloldaliság mindíg a tömegekre való támaszkodást jelentette, mégpedig nemcsak szép szavakban, de tettekben, cselekedetekben is. Azt ma már mindenki tudja, hogy népen nemcsak az élcsapat tucatokban kifejezhető vezetőségét, esetleg egyetlen tévedhetetlennek deklarált személyt kell érteni. A nép igencsak jól körülhatárolható fogalom és semmiképpen sem jelenti a bármekkora hatalommal rendelkező kisebbséget. A nép nagy többsége soha nem tekintette magáénak a nevében intézkedőket, uralkodókat. Hamis volt ezért, hogy egyre gyakrabban a munkásosztályra, a dolgozó népre hívatkoztak. Nálunk a kommunista pártnak legfeljebb a vezetői hittek - s azok közül is a többség csak ideig-óráig - abban, hogy a munkásosztály érdekeit képviselik. A kommunista pártok Magyarországon még a tagok véleményét sem képviselték. Ezt bizonyítja az is, hogy a legutóbbi időben a reformkörök népszerűsége a párttagság körében milyen hallatlan gyorsasággal növekszik. A baloskodók ideje lejárt. Négy évtizedük volt arra hazánkban, hogy igazukat, tételeiket bizonyítsák. Ezt nem tudták megtenni. A sikertelenség azonban csak őket, a balosokat és nem a baloldali gondolatot járatta le. (folyt.) 1989. augusztus 1., kedd 12:42
Vissza »

	A néppel szövetkezzünk 2.
A népet, a dolgozó embert támogató igazi baloldalnak fontos helye van a politikai élet palettáján, nálunk és a világ szinte minden részében. Mert igazi baloldaliság nélkül például Európának e térségében nincs igazi társadalmi megújulás. Ezt a baloldaliságot azonban nem lehet úgy elképzelni, hogy ez valamiféle egy táborba tartozást jelent azokkal, akik nyílt vagy nagyon burkolt formában a sztálinizmust, a hatalmaskodást, a demokrácia semmibevételét célozták meg a gyakorlatban, még akkor is, ha annak leghumánusabb formáját választották is. Vitathatatlan: legfontosabb politikai ügyünk, hogy megteremtsük a demokrácia alkotmányos feltételeit. De hiba, hogy eközben százszor annyi szó esik a parlamentről, mint a helyi tnácsokról. A reformerek egy része arra hivatkozik, hogy először fent kell rendet teremteni, s aztán alul a rend magától, vagy nagyon kis munkával is létrejön. Ez a felülről való megváltás feje tetejére állított dolog. Fent ugyanis csak akkor lehet rend, demokrácia, ha alul az van és ha ezen épül fel a demokrácia csúcsa, a parlamentarizmus. A demokrácia felülről lefelé építéséből eddig mindenütt embertelen diktatúra, gazdasági visszaesés lett, nem demokrácia és gazdasági haladás. A demokrácia alulról jövő építkezéséhez az kell, hogy szinte minden állampolgár számára legyen lehetőség a gazdasági autonómiára, a gazdasági függgetlenségre. Ezt csak akkor lehet megvalósítani, ha az emberek százezrei kiélhetik gazdasági aktívitásukat, kreatívitásukat, tehát ha sok százezer kisvállalkozás működik hazánkban. Ebben az irányban még alig tettünk valamit azon kívül, hogy ezt a szektort megtűrtük, szavakban deklaráltuk fontosságát. Ez kevés. Politikailag, anyagilag, gazdaságilag bátorítani és támogatni kell azokat, akik vállalják a kockázatot, hogy új dolgokat csináljanak, a maguk hasznára, s legtöbbször a nemzet javára. Az igazi demokráciához az is szükségeltetik, hogy minden település politikailag és gazdságilag a lehető legfüggetlenebbb legyen. Rendelkezzék tehát saját tanáccsal, iskolával, földdel, annak hasznosítási jogával, legyenek saját bevételei, ne függjön a felső állami szervektől, hatóságoktól, sem politikailag sem gazdaságilag. Fontos ezt hangsúlyozni azért is, mert e tekintetben hátrább vagyunk ma még annál is, amit már 1945-ben elértünk. (folyt.) 1989. augusztus 1., kedd 12:43
Vissza »

	A néppel szövetkezzünk 3.
A demokrácia életeleme, hogy legyenek erős helyi közösségek, egyesületek és pártok. Az erősökön csak azokat szabad érteni, amelyek nincsenek felülről függő viszonyban, hanem tőlük függenek, hozzájuk igazodnak a felső szervezeteik. Nem demokratikus az a párt, amelyik nem tagságától, hanem vezetőségétől függ. Sajnos, pillanatnyilag rossz helyzetben vagyunk, mert jelenleg nincs egyetlen igazán demokratikus pártunk sem, legfeljebb ígéreteink vannak ezek megalkotására. A megvalósulást nagymértékben akadályozza, hogy a jelenlegi pártok szinte minden idejüket, energiájukat a csúcsszervezeteikben folyó hatalmi harcra, és a versenytársaikkal való eszmei vitákra fordítják, ahelyett, hogy igazi reformerként legfőbb hivatásuknak, kötelességüknek azt tekintenék, hogy lent, az emberek között szervezzék a társadalmat. Az lenne a feladat,hogy e szervezés közben a pártokban szerezzenek érvényt a tagság akaratának, szervezzék a helyi közigazgatást, segítsék a vállalkozói kezdeményezéseket, küzdjenek azért, hogy az országban a nép többségének akarata legyen az iránymutató, nem pedig ilyen vagy olyan ideológia. Ne a párttól, az élcsapattól függjön a nép sorsa, hanem a párt függjön a párt. (MTI-Press) 1989. augusztus 1., kedd 12:44
Vissza »