|
|
 |
|
 |
Kelet-európai valuták
|
Washington, 1989. július 29. (Amerika Hangja, Esti híradó) -
Pongrácz Eszter a kelet-európai valuták bécsi árfolyamát ismerteti:
A kelet-európai országokban szakadék tátong a hazai valuta
hivatalos és feketepiaci értéke között. A hazai feketepiaci árfolyam
azonban bizonyos fokig szintén irreális, bár másképp, mint a
hivatalos kurzus. A valutázók ugyanis kockázati pótlékot is
belekalkulálnak a maguk profitjába, mert számolniuk kell azzal, hogy
lebuknak.
A kelet-európai pénznemek reális értéke inkább az osztrák
főváros szabad valutapiacának számain mérhető le. Az árfolyamok
bécsi alakulása a gazdasági valóságnak meglehetősen új tükre és a
kelet-európai államok fejlődésének különböző ütemét mutatja az,
hogyan, milyen mértékben vesztettek értékükből a keleti pénznemek az
elmúlt egy-két év folyamán. Ha osztrák turista moszkvai bankban
kemény schillingjeiért rubelt vásárol, akkor egy rubelért közel 26
schillinget fog kapni. Két éve a bécsi szabadpiacon 3,5 schillingbe
került a rubel, ma ennek felét sem kell feláldoznia egy rubelért. A
peresztrojka egyik célja a rubel szabad konvertibilitásának
megvalósítása. A moszkvai hivatalos 26 schillinges és a bécsi 1
schilling 65-ös árfolyam közti horribilis eltérés arra vall, hogy a
cél elérésére nagyon soká kell még várni.
A rubel elértéktelenedésének mértéke azonban istenes ahhoz
képest, mi történt a lengyel zlotyval és a jugoszláv dínárral az
elmúlt két év folyamán.
A bécsi szabad valutapiacon a kínálat és kereslet
korlátozásoktól mentes játéka szabja meg az árfolyamokat. A kínálat
alanyai a kelet-európai turisták. A kereslet pedig abból adódik,
hogy osztrák turisták vásárolják a keleti pénzt, ha kell,
illegálisan is, magukkal vigyék kelet-európai útjaikra, s ne
legyenek kénytelenek abszurd árfolyamon pénzt váltani a kommunista
bankoknál. (folyt.)
1989. július 29., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Ismét Homor Péter. Kedves szerkesztő úr nyomatékosan hívom fel a figyelmét, hogy szeretnék nyilatkozni, valóban nem közöltem, most mondom, otthon nagyvállalkozó voltam, egyben egy baromfifeldolgozónak voltam az igazgatója, politikai funkcionárius, egy éve itt vagyok Németországban, most van lehetőségem és talán lelki akaraterőm arra, hogy nyilatkozzam, ha kíváncsi a véleményemre, vagy kíváncsivá teszi önt amit szeretnék mondani, akkor legyen olyan kedves felhívni, nem mindig tartózkodom itthon. Ha egy mód van rá nem azért mintha félnék az otthoni államhatalomtól, mivel közel 10 évig birkóztam velük, hanem az otthonmaradottaim és az itteni szerencsétlen családtagjaim érdekében nem szívesen szeretném, ha névvel és címmel közölnék."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|