|
|
|
|
- Menekültek Ausztriában - 1. folyt.
|
Bécs város polgármestere nemcsak megigérte a támogatást, de az ügyben érintkezésbe lépett az osztrák szociális és munkaügyi miniszterrel. A munkaügyi miniszter Szépfalusi István evangélikus lelkésznek, mint a magyar menekültek legaktívabb támogatójának írt levélben leszögezte, hogy szükség esetén a megfelelő kodifikációval rendelkező menedékjogot kérők integrálásához pozitívan viszonyul. A letelepítési intézkedésekbe a magyarokat is felvették - olvassuk a miniszter levelében, ami igen nagy eredményt jelent, és nem marad hatástalan a munkaközvetítő hivatalokra sem. A letelepedni kívánó magyarokkal jól jár az osztrák gazdaság. A legtöbb érintett személy 25-35 esztendős szakmunkás, s már elég jól tudnak németül, hiszen - mint említettem - általában másfél-két éve élnek Ausztriában. De nemcsak a hatóságok, az egyes vállalkozók is, magánszemélyek is tanúságot tesznek magyarbarát érzelmeikről. Szinte megható, ahogy segítenek a magarokon. Biztosítanak nekik állást, keresnek vagy adnak nekik lakást. Az osztrákok nagy része ismét jól vizsgázik humanitásból. Ebben természetesen nagy szerepe van annak is, ahogyan a magyarok viselkednek. Nem akarok semmiféle nemzeti értékelést felállítani, csak a tényt közlöm, hogy most, amikor megkezdődött a lengyelek kitelepítési akciója is, Linzben tüntetésre került sor, sőt randalírozásra, ami nem növeli a lengyelek iránt érzett rokonszenvet és segítőkészséget. Ezzel szemben a magyarok nem felejtették el azt sem, hogy hálával tartoznak a szálláshelyek tulajdonosainak, illetőleg bérlőinek. Mind a 230 panzió és szálloda címére köszönőlevelet küldtek, melyben kifejezik a hálát a sok segítségért és türelemért. +++
1989. július 29., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Ismét Homor Péter. Kedves szerkesztő úr nyomatékosan hívom fel a figyelmét, hogy szeretnék nyilatkozni, valóban nem közöltem, most mondom, otthon nagyvállalkozó voltam, egyben egy baromfifeldolgozónak voltam az igazgatója, politikai funkcionárius, egy éve itt vagyok Németországban, most van lehetőségem és talán lelki akaraterőm arra, hogy nyilatkozzam, ha kíváncsi a véleményemre, vagy kíváncsivá teszi önt amit szeretnék mondani, akkor legyen olyan kedves felhívni, nem mindig tartózkodom itthon. Ha egy mód van rá nem azért mintha félnék az otthoni államhatalomtól, mivel közel 10 évig birkóztam velük, hanem az otthonmaradottaim és az itteni szerencsétlen családtagjaim érdekében nem szívesen szeretném, ha névvel és címmel közölnék."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|