|
|
 |
|
 |
Lett parlament
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. július 29. szombat. (MTI-tud.) - Lettország állami szuverenitásáról fogadott el nyilatkozatot a rigai Legfelsőbb Tanács szombati ülésén. Egyben módosította az alkotmányt is. A lett parlament nyilatkozata értelmében az össz-szövetségi törvények ezután csak akkor lépnek életbe a köztársaság területén, ha azt a rigai törvényhozás is elfogadja. A dokumentumban hangsúlyozták, hogy a sztálini rezsim, az adminisztratív-parancsuralmi rendszer, hosszú éveken keresztül gúzsbakötötte a köztársaságot, eltorzította a nemzetiségi kapcsolatokat. A törvényhozói, végrehajtó és bírói hatalom önálló gyakorlásával azonban biztosított a lett nemzet s egyben minden nemzetiség és etnikai csoport felvirágzása.
Tavaly novemberben Észtországban már elfogadtak hasonló törvényt
- később Litvániában is deklarálták e jogokat -, s akkor a szuverén
döntés nagy vihart kavart: a szovjet LT Elnöksége a szovjet
alkotmánynak ellentmondó dokumentumnak minősítette és
érvénytelenített. Az Észt LT azonban mind ez ideig nem vonta vissza
törvényét. A korábbi moszkvai állásfoglalás értelmében a rigai
nyilatkozat is alkotmányellenes, bár a szovjet alkotmány -
tekintélyes jogászok véleménye szerint - tele van ellentmondásokkal
a szuverenitás, a szövetségi kapcsolatok tekintetében.
A lett alkotmánymódosítás - ami gyakorlatilag átmeneti
jogalkotási aktus, mivel hamarosan új alkotmányt akarnak bevezetni -
ugyancsak az észtországi törekvésekhez mérhető. Tallinnhoz hasonlóan
itt is nagy vitát kavart az új választási törvény, amit azonban a
lett parlament elfogadott. Tallinban hétfőn két hétre elhalasztották
megtárgyalását, mivel a tervezet a nem észtajkú lakosság heves
ellenállásába ütközött, sztrájkokra is sor került. Eszerint az LT-be
való megválasztés feltétele, hogy a jelölt legalább 10 évi
lettországi illetőséggel rendelkezzen, a helyi tanácsokba való
választásoknál 5 év a cenzus. A törvény pártolói úgy érveltek, hogy
az első esetben csak a lakosság három százaléka, míg a helyi
tanácsoknál csak másfél százaléka nem választható. Az ezzel
szembehelyezkedők álláspontja az volt, hogy így számos tekintélyes
politikai és gazdasági vezetőt kizárnak a választásokból.
Ugyancsak heves vita folyt a köztársasági önelszámolás elveiről.
A lett parlament végezetül törvényeket fogadott el a gyülekezési
szabadságról és a környezetvédelemről. Emellett különbizottságot
alakított, amelynek feladata az 1939-40-es szovjet-német szerződések
politikai és jogi értékelése Lettország szempontjából.+++
1989. július 29., szombat 19:23
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Ismét Homor Péter. Kedves szerkesztő úr nyomatékosan hívom fel a figyelmét, hogy szeretnék nyilatkozni, valóban nem közöltem, most mondom, otthon nagyvállalkozó voltam, egyben egy baromfifeldolgozónak voltam az igazgatója, politikai funkcionárius, egy éve itt vagyok Németországban, most van lehetőségem és talán lelki akaraterőm arra, hogy nyilatkozzam, ha kíváncsi a véleményemre, vagy kíváncsivá teszi önt amit szeretnék mondani, akkor legyen olyan kedves felhívni, nem mindig tartózkodom itthon. Ha egy mód van rá nem azért mintha félnék az otthoni államhatalomtól, mivel közel 10 évig birkóztam velük, hanem az otthonmaradottaim és az itteni szerencsétlen családtagjaim érdekében nem szívesen szeretném, ha névvel és címmel közölnék."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|