|
|
 |
|
 |
A bányászok sztrájkoltak (2)
|
Talán azt a korábbról ismert kijelentést lehetett hiányolni a
híradásokból, amit már annyiszor hallottunk: a munkásosztály a
nörténelem alakítója. Pedig ez alkalommal éppen erről volt szó.
A bányászok követelései nem lepték meg az ország vezetését - azt
azonban kevesen hitték, hogy ilyen jól szervezett, mértéktartó, de
határozott fellépésre képesek azok, akikre eddig oda sem figyeltek.
A sztrájkbizottságok átvették a bányavárosok életének
irányítását, a rendőrség egyetlen okot sem talált tíz nap alatt a
beavatkozásra.
A megállapodások értelmében a bányavállalatok teljes pénzügyi és
jogi önállóságot kapnak, a korábban elfogadott vállalati törvény
keretei között. Jellemző, hogy a követelések többségét helyi
hatáskörben is el lehett volna intézni, de a vezetők erre csak a
radikális fellépés után mutattak hajlandóságot. Augusztus 1-től a
bányavállalatok a terven felül kitermelt szenet önállóan
értékesíthetik belföldön és külföldön egyaránt. Ez talán olyan
többletjövedelemhez juttatja őket, amely a szociális ellátás
javítását eredményezheti. A minisztériumtól pedig a szénfelvásárlási
árak reformját, új bérnormákat követeltek.
A szénbányászati minisztérium irányítási tevékenységének
hiányosságai a megállapodások majd minden pontjából kitűntek: a
bányák fontosságát csak akkor ,,vették észre,, ,amikor azokban
megszűnt a termelés. Többek között gyermekgondozási segélyre, az
alacsonyabb nyugdíjkorhatárra, a munkaidő pontos meghatározására a
rokkantságra, a balesetvédelemre, az árvaellátásra is kitértek a
követelések. S nem utolsó sorban új szakszervezeti választásokat, a
szabadságok rendszerének megváltoztatását is indítványoztak.
A sztrájk végeztével a tanulságok levonásának időszaka kezdődik:
tanulság pedig van. Például az, hogy az átalakítás felülről indult
ugyan, de a nehéz körülmények között élő szovjet munkásság képes
volt arra, hogy meglássa benne a helyzet jobbításának a lehetőségét.
S nem holnap, nem egy távoli jövőben, hanem lehetőleg azonnal: a
távoli célkitűzésekkel ebben az országban már nem lehet igazán
népszerűségre szert tenni. A bányászok tudták - és ezt hangsúlyozták
is: a sztrájk végső, kétségbeesett lépés, amely idővel az akció
kezdeményezőire is visszaüt. (folyt.)
1989. július 28., péntek 12:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|