|
|
|
|
Pótválasztások
|
London, 1989. július 27. (BBC, Londoni panoráma) - Érdemes még közelebbről mmegvizsgálni ezeket a pótválasztásokat. Az induló pártok közül a legjobban a Magyar Demokrata Fórum szerepelt, és ezért délután felhívtam Bíró Zoltánt, a Fórum ügyvivő elnökét, hogy tisztázzunk egy-két kérdést a pótválasztások ügyében. Először azt tudakoltam tőle, hogy mennyire segít a gödöllői választási győzelem, ahol az ellenzék jelöltje, Roszik Gábor került be az Országgyűlésbe? - Természetesen sokat segített, hiszen nagyon szép, tiszta győzelem volt, és az ilyen típusú győzelmek azok mindig segítenek, különösen egy induló mozgalom esetében és ráadásul egy igencsak izgalmas választás előtt. Ez mindenképpen presztízsnövelő tényező, és Roszik Gábor személyében népszerű és tiszta ember került a parlamentbe. - Milyen visszhangja volt ennek a választási győzelemnek? - Amit én a visszhangról tudok, az természetesen nagyon jó. Egyrészt Gödöllőn igen jó hatású volt ez a győzelem - de hát messze túl Gödöllőn, országosan is nagyon jó visszhangja van -, Roszik Gábor nagyon sok gratulációt kapott, és ez úgy rakódik le a köztudatban, mint egy olyan győzelem, ami első hosszú-hosszú évek, évtizedek után, amikor végre olyan jelölt kerül a parlamentbe, akit a választói akartak mindenképpen bejuttatni, meglehetősen erős versenyben. - Volt az esemény iránt kellő érdeklődés a magyar tömegtájékoztatási szervek részéről? - Azt nem mondhatnám. Korrekt módon közölték - a Magyar Nemzet kiváltképpen - közölték az eredményeket, az adatokat, a számokat, közöltek mellé némi értékelést is, de az, hogy ennek az eseménynek a súlya úgy lenne jelen a magyar sajtóban, ahogyan az énszerintem a köztudatban van jelen, arról én nem beszélhetek. (folyt.)
1989. július 27., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|