|
|
 |
|
 |
- Egyházi nyilatkozat - 2. folyt.
|
A nem katolikus sajtószervek, régi és új lapok is gyakran
foglalkoznak lapjaikban egyházi, illetve egyházpolitikai kérdésekkel,
a készülő új vallási törvénnyel, a június végén megszűnt Állami
Egyházügyi Hivatal szerepével, amelyről már a Magyar Nemzet május
20-iki számában így írt Bálint T. András:
"A kormányzati szerv feladata, fő funkciója négy évtizeden át az
volt, hogy rátelepítse a hatalmat az egyházakra, felügyelje,
ellenőrizze, magyarán figyelje és regulázza a különböző felekezetek
működését."
Más lapokban, például a Szabad Demokraták Tájékoztatója június
16-iki számában, A mai nap július 4-iki száma, vagy a Világ június
29-iki számában még élesebb kritikákat olvashatunk a megszűnt Állami
Egyházügyi Hivatal és nyugdíjazásakor babérkoszorús pásztorrenddel
kitüntetett elnöke regulázó szerepéről. Egyesek tiltakoztak is a
kitüntetése ellen, amint sokan attól is tartanak, hogy az ÁÉH eddigi
szerepét, legalábbis részben, átveszi a Minisztanács egyházpolitikai
titkársága, amelynek vezetését a miniszterhelyettessé kinevezett
Sarkadi Nagy Barna, Miklós Imre egyik volt helyettese vette át.
Sarkadi Nagy általános elnökhelyettes, Cserháti József pécsi
püspöknek a Magyar Nemzet július 11-iki számában megjelent cikke
szerint így nyilatkozott Miklós Imre április 30-iki hatállyal történt
nyugdíjba vonulása után:
"Az egyházi élet állami szabályozásának minden területéről kivonul
az állam és ílymódon teljessé válik az állam és az egyház
szétválasztása. Már ennek szellemében készül a lelkiismereti és a
vallásszabadságról szóló törvény is. Mindez jó alapokat teremt az
egyházakkal való együttműködéshez a szociálpolitikában, a kultúrában,
az oktatásban, a műemlékek és környezetvédelemben. Ennek érdekében
megfelelő szervezeti keretek kialakításának igénye merül fel."
(folyt.)
1989. július 27., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|