Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › július 27.
1989  1990
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Magyar Október Párt és a Fővárosi Tanács közös közleménye

"A Fővárosi Tanács elnöke ígéretet tett arra, hogy a Budapest V. kerületi Münnich Ferenc utca nevének megváltoztatására irányuló javaslatot - az V. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának ezirányú állásfoglalása után - a Fővárosi Tanács VB 1989. október 23-ig megtárgyalja és döntést hoz."
Vatikáni Rádió, Magyar figyelő:

A Magyar Püspöki Kar nyilatkozata - vatikáni vélemény

"Valóban örömmel üdvözölhetjük ezt a dokumentumot, annyi idő után az első nagy lépést, s amely eligazítást nyújthat a magyar nép életében végbemenő mély politikai, társadalmi és gazdasági változások közepette. A változások természetesen érintik az egyházi életet is, hiszen a társadalmi megújúlást nem lehetséges erkölcsi alapelvek mélyreható szellemi-lelki átalakulás nélkül, ebben pedig döntő szerep jut a katolikus hívőknek, illetve az egyházi közösségnek."

A Magyar Püspöki Kar nyilatkozata - vatikáni vélemény

Vatikán, 1989. július 27. (Vatikáni Rádió, Magyar figyelő) -
Általános megelégedést keltett katolikus körökben a Magyar Püspöki
Kar július 4-ikén kelt nyilatkozata, amely "Az egyházi és társadalmi
élet megújítása" címmel az Új Ember július 9-iki számának első
oldalán jelent meg.

    Valóban örömmel üdvözölhetjük ezt a dokumentumot, annyi idő után
az első nagy lépést, s amely eligazítást nyújthat a magyar nép
életében végbemenő mély politikai, társadalmi és gazdasági
változások közepette. A változások természetesen érintik az egyházi
életet is, hiszen a társadalmi megújúlást nem lehetséges erkölcsi
alapelvek mélyreható szellemi-lelki átalakulás nélkül, ebben pedig
döntő szerep jut a katolikus hívőknek, illetve az egyházi
közösségnek.

    A nyilatkozat röviden rávilágít a múlt évtizedekben kialakult
társadalmi politikai rendszer egyházat elnyomó és szétziláló
intézkedéseire, az igazságtalanságokra és az egyházüldözés
számtalan, többé-kevésbé nyílt formájára. Idézünk:

    - A kialakult új társadalmi rendszer a nemzet egészét sújtotta,
a más nemzetiségűeket, elsősorban a német nemzetiségűeket
kitelepítették az országból. Sokakat osztályidegennek minősítettek,
megfosztottak alapvető emberi jogaiktól, vagyonuktól, otthonuktól,
munkalehetőségüktől, gyakran szabadságuktól is.

    Ennek következtében igen sokan hazájuk elhagyására
kényszerültek. Olyan rendszer jött létre, amely a vallás ellen
fordult, és annak elhalását adminisztratív eszközökkel is siettetni
akarta. Feloszlatta a vallásos egyesületeket és mozgalmakat,
államosította az egyházi iskolákat, megvonta a szerzetesrendek
működési engedélyét, bezáratta a papnevelő intézetek felét,
akadályozta a szabad hitoktatást, korlátozta és cenzúrázta az
egyházi sajtót. (folyt.)


1989. július 27., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Egyházi nyilatkozat - 1. folyt.

A rendszer beleszólt az egyházi tisztségek betöltésébe, a papi
békemozgalom erőszakolásával megkísérelte a papság megosztását, az
iskolákban, a munkahelyeken és a közéletben a materialista, ateista
ideológiát érvényesítette, sok hitéhez hűséges hívő, hivatását végző
szerzetes pap és főpap meghurcolást és bebörtönzést szenvedett,
koncepciós perek áldozata lett. Krisztushoz hű keresztények kerültek
pusztán hitük megvallása miatt hátrányos helyzetbe. Közülük
kiemelkedik Mindszenty József bíboros, aki - mint a magyar egyház
vezetője - határozottan kiállt a katolikus egyház érdekei mellett.
Koholt vádak alapján történt elítélése előre jelezte a magyar
katolikus egyház sorsának jövendő alakulását.

    - A jelzésszerű visszatekintés után a püspöki nyilatkozat
hozzáfűzi: külön tisztelettel tekintünk azokra, akik állhatatosak
maradtak és szenvedést vállaltak. Köszönettel tartozunk azoknak a
papoknak, akik nagy kockázatot vállalva, minden nehézség ellenére
teljesítették küldetésüket. Köszönet azoknak a szerzeteseknek, akik a
szétszórtságban és a zaklatások között is hűségesek maradtak
hivatásukhoz. Köszönet a szülőknek, akik hátrányos megkülönböztetés
árán is gondoskodtak gyermekeik vallásos neveléséről.

    Örömmel olvastuk ezt a köszönetnyilvánítást, amire régóta vártak
azok a papok és világiak, akik az elmúlt évtizedekben az egyházat
elnyomó rendszer részéről üldöztetést szenvedtek. Gyakran éppen a
papok és szerzetesek legjobbának volt ebben része, akiket nem mindig
védett meg az egyházi (...) a főpásztor, talán félelemből, talán
megalkuvásból, vagy a félrevezető dialógus, illetve jó viszony
fényével. (folyt.)


1989. július 27., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Egyházi nyilatkozat - 2. folyt.

A nem katolikus sajtószervek, régi és új lapok is gyakran
foglalkoznak lapjaikban egyházi, illetve egyházpolitikai kérdésekkel,
a készülő új vallási törvénnyel, a június végén megszűnt Állami
Egyházügyi Hivatal szerepével, amelyről már a Magyar Nemzet május
20-iki számában így írt Bálint T. András:

    "A kormányzati szerv feladata, fő funkciója négy évtizeden át az
volt, hogy rátelepítse a hatalmat az egyházakra, felügyelje,
ellenőrizze, magyarán figyelje és regulázza a különböző felekezetek
működését."

    Más lapokban, például a Szabad Demokraták Tájékoztatója június
16-iki számában, A mai nap július 4-iki száma, vagy a Világ június
29-iki számában még élesebb kritikákat olvashatunk a megszűnt Állami
Egyházügyi Hivatal és nyugdíjazásakor babérkoszorús pásztorrenddel
kitüntetett elnöke regulázó szerepéről. Egyesek tiltakoztak is a
kitüntetése ellen, amint sokan attól is tartanak, hogy az ÁÉH eddigi
szerepét, legalábbis részben, átveszi a Minisztanács egyházpolitikai
titkársága, amelynek vezetését a miniszterhelyettessé kinevezett
Sarkadi Nagy Barna, Miklós Imre egyik volt helyettese vette át.

    Sarkadi Nagy általános elnökhelyettes, Cserháti József pécsi
püspöknek a Magyar Nemzet július 11-iki számában megjelent cikke
szerint így nyilatkozott Miklós Imre április 30-iki hatállyal történt
nyugdíjba vonulása után:

    "Az egyházi élet állami szabályozásának minden területéről kivonul
az állam és ílymódon teljessé válik az állam és az egyház
szétválasztása. Már ennek szellemében készül a lelkiismereti és a
vallásszabadságról szóló törvény is. Mindez jó alapokat teremt az
egyházakkal való együttműködéshez a szociálpolitikában, a kultúrában,
az oktatásban, a műemlékek és környezetvédelemben. Ennek érdekében
megfelelő szervezeti keretek kialakításának igénye merül fel."
(folyt.)


1989. július 27., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Egyházi nyilatkozat - 3. folyt.

Sarkadi Nagy Barna hosszabban foglalkozott az új egyházpolitikával
"Demokratikus jogállam és egyházpolitika" című cikkében, amely a
Magyar Szocialista Munkáspárt elméleti és politikai folyóirata, a
Társadalmi Szemle júniusi számában jelent meg. Sarkadi nyilvánvalóan
elsősorban kommunista elvtársainak akarja megmagyarázni a hazai
egyházpolitika új irányát. Nagyon dialektikusan fogalmaz. Nem egyszer
az a benyomásunk, hogy a rákosista egyházpolitika ellenére igyekszik
megmenteni a folytonosságot is. Az 1958-as párthatározatok,
egyházpolitikai irányelvek - szerinte - döntő változás kezdetét
jelentették, bár mai szemmel a vallásellenes akciók eszközei
elfogadhatatlanok.

    Sarkadi Nagy elismeri, hogy a pártállam részben azt eredményezte,
hogy gyakorlatilag nem volt és nem is lehetett különbség a párt és az
állam egyházpolitikája között.

    Mi volt a döntő változás Sarkadi Nagy szerint? Az, hogy a párttal,
a (...) vallásüldözéssel - és bár a másodrendű állampolgárság (...)
felszámolása csak fokozatosan ment végbe és évtizedekig váratott
magára - megfelelő alapok jöttek létre a szövetségi politika
megvalósításához. Később még hozzáfűzi: a katolikus egyházban
megfogalmazódott, de a többi felekezetre is jellemző kis lépések
politikája eredményesnek bizonyult, fokozatosan normalizálódott a
magyar kormány és a Vatikán közötti viszony.

    Sarkadi Nagy javára írhatjuk, hogy nemcsak az általunk
megkérdőjelezhető sikerekről és eredményekről ír, hanem ezt is
bevallja. Másrészt azonban érvényben maradt az összes olyan törvény,
törvényerejű rendelet, miniszteri és államtitkári rendelkezés, stb.,
amely az állam és az egyházak deklarált szétválasztása ellenére
biztosította az egyházi élet minden lényeges területének ellenőrzését.
A különböző szintű vezetők kinevezésétől, a hitoktatáson keresztül, a
legkisebb egyházi (...) mindenütt szükség volt az állami
szövevényekre, érvényben maradt a szerzetesrendek betiltása és több
más korlátozó intézkedés - így Sarkadi Nagy a párt lapjában megjelent
cikkében. (folyt.)


1989. július 27., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Egyházi nyilatkozat - 4. folyt.

Ez világos beismerés, s tegyük hozzá, mindennek hű eszköze, az
ellenőrzés, regulázás, fékezés és adminisztratív elnyomás szerve az
Állami Egyházügyi Hivatal volt, amely a normalizálás, a dialógus, a
kis lépések, a jó viszony, stb. jelszavakkal megnyomorította,
szétzilálta az egyházat. Bármennyire is azt magyarázza Sarkadi Nagy,
hogy az állami egyházpolitika a hatalmi eszközök birtokában nem akarta
elnyomni, visszafejleszteni az egyházi életet, hanem csak következetes
lojalitást kívánt az egyházakhoz, legalábbis a status quo
hallgatólagos elfogadását.

    Később, amikor az egyházpolitika új irányát, a szükséges
változásokat ismerteti, Sarkadi Nagy megjegyzi:

    - Mindenekelőtt az állam és az egyházak kapcsolatrendszerének
túlszabályozottságára, azokra a még érvényben lévő rendeletekre,
utasításokra és más alacsonyabb rendű jogszabályokra kell gondolni,
amelyek lehetővé teszik a nem közös állami beavatkozást és ellenőrzést
az egyházi élet fontos területén. Nem paternalista jóindulatra, hanem
áttekinthető és valóságos partnerkapcsolatokat jelentő viszonyokra van
szükség - hangoztatja elvtársainak Sarkadi Nagy, majd még hozzáfűzi:
elméleti, ideológiai területen, de a mindennapi magatartásban is az
MSZMP tagjai és tisztségviselői körében, állami vezetőknél hatnak még
a harcos ateizmus maradványai, érvényben vannak azok az elavult
szabályok, amelyek a párt tagjainak tiltják az egyházi szertartásokon
való részvételt. Az oktatási rendszer világnézeti meghatározottsága is
ellent mond a lelkiismereti szabadság elveinek. (folyt.)


1989. július 27., csütörtök


Vissza »


- Egyházi nyilatkozat - 5. folyt.

- Sajnos nem ugyanígy van. Kisebb városok, vidéki papok és hívek
sok példát hoznak fel arra, hogy még érvényben vannak a régi
rendszabályozások, megszorító rendelkezések az egyházügyi vezetőknél,
mintha az elmúlt években semmi sem történt volna. A vallásgyakorlatra
vonatkozó törvények és rendelkezések előírásuk hálózatára, az egyházat
megbénító négy évtizedes egyházpolitikára gondolunk, s megértjük azt,
hogy egyesek félnek az új egyházügyi törvénytől is.

    - Mostani témánkkal kapcsolatban Várszegi Asztrik esztergomi
segédpüspök a Magyar Nemzet július 8-iki számában közzétett
interjújában többek között kijelentette: "Ha valóban van lelkiismereti
szabadság és valóban van vallásszabadság, akkor külön törvény nem
kell, a törvény mindig beszűkít, ilyen jellegű törvény meghozatala
fölösleges."

    Végül figyelemre méltó Várszegi Asztrik interjújában az, amit a
lelki és szellemi tisztázásról mond: "Azt próbálom a hívekben
tudatosítani, hogy nemcsak kenyérrel él az ember. Ez nem jelenti azt,
hogy nem kell mindent megtennünk azért, hogy a mindennapi kenyér, az
anyagi javak elosztása, a bérek, minden, ami szükséges, optimális
legyen, és hogy minél előbb legyen optimális. Úgy mondanám, hogy
miként a gazdasági-politikai reformokat humán reformnak kell
megelőznie, ugyanígy szellemi, lelki tisztázásra van szüksége ahhoz,
hogy az országot erkölcsileg, lelkileg talpraállíthassa. Az egyház
leglényegesebb válságkezelő terápiája, hogy evangelizál, hogy emberhez
méltó hitet próbál adni az embereknek. Azt a kultúrát, azt a lelki és
szellemi struktúrát kell újra felépíteni, ahol az emberek ismét
otthonra találnak." +++


1989. július 27., csütörtök


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD