|
|
|
|
Az iszlám forradalom reformja? (2. rész)
|
Rafszandzsani egy sajtóértekezleten védelmébe vette a még az ajatollah által deklarált ,,se a Kelet, se a Nyugat,, politikát. Az elnökjelölt szájából azonban inkább ,,a Kelet is, a Nyugat is,, végkicsengést kapott a magyarázat. Teherán kész mindenkivel kapcsolatot tartani, az egyenlőség alapján - közölte -, csak Dél-Afrikával, Izraellel, és az Egyesült Államokkal ,,vannak gondok,,. Egy későbbi nyilatkozatban Rafszandzsani - mintegy véletlenül - már kihagyta az Egyesült Államokat ebből a sorból. Láthatóan kényelmetlen Rafszandzsaninak a Rushdie-ügy is. Ennek élét azzal a kijelentéssel igyekezett elvenni, hogy ez mindössze ,,politikai csatározás,, volt, amelyben Nagy-Britannia lett a vesztes. Rafszandzsani szemlátomást szeretné feledni a nagy vihart kavart ügyet. A belpolitikában az elnökjelölt sutba dobta az aszkétizmust, helyette ,,virágzást, bőséget, társadalmi igazságosságot,, kínált, szorgalmazta a kapacitásának most alig egyharmadával működő ipar gyors felfuttatását, az élelmiszertermelés fejlesztését. Nem kis jelentősége vannak annak, hogy sürgette a magánszektor és az állami szektor jobb együttműködését - azaz a magánszektor fejlesztését, szabad tevékenységét. Rafszandzsani szerint Iránnak kiművelt emberfőkre van szüksége, ezért szélesíteni, fejleszteni kell a közép- és a felsőfokú oktatást. Még az Iszlám köztársaságnak is szüksége van a tudományokra, a kutatómunkára, a tudós emberekre. S mindezt csak úgy lehet megvalósítani, ha Irán tartja a kapcsolatot a világ országainak ,,zömével,,. Rafszandzsani korszerű energiaipart ígért az országnak; öntözést, műtrágyát a mezőgazdaságnak; megnyugvást, megélhetést a népnek a háború évei után. Csoda-e, ha Rafszandzsanit mindenki támogatja? Még a befolyásos és hangadó ,,bazár,, vagy az utóbbi években elnyomorodott értelmiség is. Egy teheráni lap rögtönzött közvéleménykutatása szerint Rafszandzsani a szavazatok legalább 86 százalékára számíthat. Az még bizonytalan, hogy a radikálisok rétege és a mullahok a jövőben miként reagálnak erre a programra. Egyelőre azonban Rafszandzsani maga mögött tudhatja a türelmetlen tömegeket, és nem lenne veszélytelen vele szembeszegülni. Ellenfele, Abbasz Seibani programja hasonló, csak óvatosabb. Így Rafszandzsani jó esélyekkel indulhat el az iszlám forradalom megreformálásának útján. +++ Fodor György, MTI-Panoráma
1989. július 27., csütörtök 17:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|