|
|
|
|
Az iszlám forradalom reformja? (1. rész)
|
1989. július 27. csütörtök (MTI-Panoráma) - Iránban pénteken elnököt választanak, és arról az alkotmánymódosításról is szavaz a nép, amely éppen az új elnök kezébe helyezi a végrehajtó hatalmat. A demokrácia teheráni játékszabályai szerint két jelölt verseng azért a tisztségért, amelynek birtokosa az 50 milliós ország tényleges - és világi - vezetője lesz. Ám nem kétséges, hogy ki lesz a győztes: Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani, a parlament elnöke, a fegyveres erők megbízott főparancsnoka.
Az 54 éves Rafszandzsani az elmúlt tíz esztendőben felbecsülhetetlen értékű tapasztalatokat szerzett a vallási, hatalmi és politikai harcokban - s eddig mindíg ő kerekedett felül. Ellenfele - ha ugyan lehet annak nevezni - Abbasz Seibani, a Párizsban végzett orvos, 1979-ben miniszter volt a rövid életű Mehdi Bazargan-kormányban, de miniszteri székét a kormánnyal együtt elsöpörték a ,,radikálisok,,. Seibani maradt képviselőnek - nem többnek. Khomeini ajatollah halála - június 3. - óta nem éppen látványos, de annál jelentősebb változásokra került sor az Iszlám Köztársaságban: Irán alighanem nekilátott az iszlám forradalom reformjának. Már az is forradalmi újításnak számít, hogy az iszlám köztársaság mindenható feje nem az ország vallási vezetője lesz. Úgy tűnik, az ajatollah halálával a vallás is megszűnt mindenható, mindent meghatározó lenni. Ali Hamenei jelenlegi elnök, az ajatollah vallási örököse csendben a háttérbe szorul. Rafszandzsani ízig-vérig világi - evilági - politikus; ebből fakad, hogy a vallást is fel tudja használni politikai célokra. A napokban előterjesztett, ugyancsak korszerű politikai programját nem feledte az iszlám forradalom Khomeini ajatollah által meghatározott ,,örökérvényű törvényeibe,, ágyazni. S bár kijelentette, hogy nincs szüksége ,,amerikai típusú,, választási kampányra, Teherán utcáin ezekben a napokban minduntalan Rafszandszani óriási portréiba ütközik a járókelő. (Ellenfele nem élt az ilyen publicitással.) Úgy tűnik, nem is a jelöltet reklámozzák ezek a portrék, hanem már Irán új vezetőjét népszerűsítik. Külső megfigyelők egyöntetű véleménye, hogy Khomeini ajatollah halála óta érezhetően kezd felülkerekedni a ,,pragmatizmus,, az országban. A megfogalmazás óvatos - ezt már az is jelzi, hogy Rafszandzsani a múlt hónapban látogatást tett a néhai ajatollah által ,,sátáni erőnek,, nevezett Szovjetunióban, és nagyon is kézzelfogható üzleteket kötött. (folyt.)
1989. július 27., csütörtök 17:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|