|
|
|
|
Devizaszámla - buktatókkal
|
Alighanem a közvélemény nyomásának is engedett a kormány, amikor úgy döntött, hogy szeptembertől tovább liberalizálja a lakossági valutaforgalmat. Éles bírálatokat kellett ugyanis elszenvednie amiatt, hogy dollár százmilliókat - ha nem milliárdokat - engedett ki az országból pusztán azért, mert nem vette tudomásul a realitást: a lakosság a szigorú szabályok ellenére is képes jelentős valutasummákra szert tenni. (Hogy mekkorák lehetnek ezek? Csupán idén az első hat hónapban, és csupán gépkocsiból 19 500 érkezett az országba, magánimport révén.) alc. Választás két rossz körül A kormánynak két választása volt. Vagy még szigorúbb szabályokat hoz, vagy liberalizál. A még szigorúbb szabályok - vámok emelése, valuta tartásának, elköltésének tilalma, a túristaellátmány felhasználásának korlátozása - révén esetleg csökkenthető a külföldre áramló összeg, esetleg mérsékelhetők a központi devizagazdálkodás kiadásai, de mindenképpen számolni kell a lakosság érintett rétegének heves felháborodásával. A liberalizálás viszont - a devizaszámlák összevonása, a lakossági valutatartalékok bankba terelése, a pénzek eredetének homályban hagyása, a számláról felvett valuta szabad felhasználásának lehetősége - feltétlenül népszerűségre számíthat, és növeli a központi devizagazdálkodás által használható összeget. Ugyanakkor számos veszéllyel is jár. Mindenekelőtt azzal, hogy felélénkül a valuták feketepiaca. Ha bármilyen eredetű pénz tisztára mosható, számlán tartható, szabadon felhasználható, akkor - különös tekintettel a forint gyengülésére - minden korábbinál érdemesebb azt a pénzt megszerezni. A hivatalosnál magasabb árfolyamon is. A magasabb fekete árfolyam pedig tovább gyengíti a forintot. Ez a gyengülés oda vezethet, hogy kialakul a tömegpszichózis: menekülni kell a nemzeti valutától. Ami egyfelől az infláció felgyorsulásával jár, másfelől azzal, hogy létrejön az úgynevezett kettős valutarendszer, a kettős piac. Hogy egy felgyorsuló infláció miként dezorganizálhatja a gazdaság egészét, arról vannak tapasztalatok. A kettős piac természetéről kevésbé. (folyt.)
1989. július 27., csütörtök 12:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|