|
|
 |
|
 |
Nyílt levél dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszterhez (1. rész) (OS)
|
1989. július 16., vasárnap - Tisztelt Miniszter Úr
Az elmúlt fél esztendő alatt számos sajtótermék, rádióadás
jelent meg városunk egykori rendőrkapitányának, Lakos József kórházi
betegágyán történő meggyilkolásáról, családja példátlan
meghurcolásáról. Ennek eredményeként tisztességes elgondolás
kezdetét jelentette, hogy Szentes városa a közelmúltban testületileg
kimondotta a politikai gyilkosság tényét, megállapítván és kimondván
a fiatal rendőrtiszt mártíromságát, egyben emléktábla felállítását
vette tervbe, későbbi döntésével. Egyidejűleg háromtagú, úgynevezett
szakértői bizottságot állított fel a gyilkosság részleteinek
megállapítására.
Ez utóbbi döntéssel kapcsolatban - jóhiszeműségünk
kinyilatkoztatása mellett is - azzal a tiszteletteljes kérelemmel
fordulunk a Tisztelt Igazságügyminiszter Úrhoz, hogy ezen bizottság
ténykedését nyomban leállítani, s az ügy vizsgálatát és intézését -
mint arra illetékesnek, tekintve, hogy igazság felderítéséről lévén
szó - magához vonni szíveskedjék a Történelmi Igazságtétel Bizottság
együttműködésével. Hisszük, hogy ezzel nemcsak a helyi szervekre és
bizottságra háruló teher viselése csökkenne, hanem - s főként - a
közérdeklődés megnyugtatását is szolgálná.
A 301-es parcella igazsága felderítésénél is szemtanúi lehettünk
a jelentkező manőverezéseknek. Ugyanígy ez esetben, ahol a Hatalom
urai 24 órán belül a helyszínen teremtek (Révai, Péter Gábor, s mint
a legutóbbi sajtómegnyilatkozásokból kitűnik, Kádár János is), s
mely ügyben a Párt Központi Vezetősége teljhatalmú megbízottai
hivatalos nyilatkozatot adtak ki, 12 párttagot kizártak, illetve
párttagságukból felfüggesztettek.
Később, mint a közvélemény pontosan tudja, nevezettek többsége
jelentős, némelyike pedig országos, miniszteriális pozíciókba
kerültek. Ha többet nem adnánk elő, máris elegendő lenne annak
megalapozottságára, hogy ezen ügy messze túlnőtt egy kisváros
határán, sőt nyugodtan mondhatjuk, az országhatáron is, miértis
kérelmünk nem lehet alaptalan.
Csupán érintőlegesen adjuk elő, hogy a cselekmény elkövetése
időszakában a magyar parlamentben négy interpelláció hangzott el, s
félszáznál is több hazai és külföldi sajtótermék látott napvilágot,
számos rádióadással. A meggyilkolt kapitány családja ellen indult
hajsza véget nem ért
(folyt.köv)
1989. július 16., vasárnap 14:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|