|
|
 |
|
 |
Tüntetések Észtországban
|
München, 1989. július 26. (SZER, Világhíradó) - Szalay Tamás az
észtországi sztrájkok hátterét világítja meg.
- Többezer orosz munkás sztrájkol Észtországban. Pontos számukat
csak becsülgetik a tudósítók, sokan nyári szabadságon vannak és a
helyzet folyton változik. Ennél lényegesebb viszont az, hogy miért
elégedetlen a bevándorolt orosz kisebbség, amely Észtország 1,6
millió lakosának 28 százaléka.
A Szovjetunió-szerte elharapódzott nemzetiségi ellentétek a
függetlenségi törekvések élén járó kis balti köztársaságban
szembeállították az őslakosságot az idegenekkel, lásd: az orosz
telepesekkel. Az észtek az eloroszosítás-eloroszosodás ellen, saját
nyelvük, kultúrájuk súlyának, befolyásának növelésével védekeznek.
A tallini parlament már januárban törvényt hozott az észtről,
mint hivatalos nyelvről, és bizonyos munkakörök betöltésénél
kötelezővé vált a helyi nyelv ismerete. A nem észt származású
lakosság elevenébe vág az az intézkedés is, hogy a tallini parlament
mandátumaira csak olyanok pályázhassanak, akik öt éve Észtországban
élnek, vagy ott - ha megszakításokkal is - legalább 15 évet
töltöttek. Világos, hogy ez a lépés sok olyan oroszt fosztana meg a
képviselősködés lehetőségétől, aki a közelmúltban költözött
Észtországba.
A helyi internacionalista mozgalom - amely a többnyire
munkásosztálybeli oroszok szervezete -, a tegnap kezdődött
sztrájkokkal fejezi ki elégedetlenségét az Észt Nemzeti Fronttal, a
hazai nyelv és kultúra ügyét szolgáló mozgalommal.
Az orosz származású sztrájkolók egyebek között követelik, hogy a
Nemzeti Front vezetősége ítélje el a Szovjetuniótól való
elszakadásra irányuló törekvéseket - más szóval: bélyegezze meg
saját magát. (folyt.)
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|