|
|
|
|
- Interjú Horváth Istvánnal - 2. folyt.
|
Az egyik lehetséges megoldás az, hogy vagy teljes tilalmat rendelnek el, hogy semmilyen politikai pártnak nem lehetnek a tagjai akik a rendőrségnél teljesítenek szolgálatot. Ezt Magyarországon - szerintem - ma vagy holnap elrendelni, ahol az állománynak a fele a párthoz tartozik, szóval olyan dilemma elé állítani, hogy vagy egy párthoz való viszonyát, vagy pedig a testülethez való viszonyát adja fel - énszerintem nem volna egy korrekt dolog. Na a másik megoldási lehetőség pedig az, hogy tagja lehet pártnak -, de a pártnak szervezetei, semmilyen pártnak a szervezetei - nem működhetnek a testület keretén belül. És a harmadik variáció az, hogy mindenki annak a pártnak a tagja, amelyiknek akar, és mindegyik pártnak a szervezetei működhetnek a rendőrségen belül is. Én azt mondom - aki hát itt egy pár évet eltöltöttem a belügyben -, hogy ezt a szituációt én személy szerint elég nehezen tudom elképzelni, de ez is választható lehetőség. - Az alternatív politikai és társadalmi csoportosulások a múlttal való szakítás egyik legfőbb bizonyítékát az állam és közbiztonsági apparátus minimális elhatárolásában látnák. A jogállamiság lényeges kritériumának kérdésében is kifejtette a belügyminiszter az álláspontját: - Magyarországon, ahol ez szintén hagyomány - ha úgy tetszik, akkor azt mondom, hogy egy nemzeti hagyomány is hosszú idő óta -, célszerű, hogyha ezek a Belügyminisztérium keretén belül maradnak. Ugyanakkor más kérdés, hogy van feladat atekintetben, hogy ezt - az állam- vagy belbiztonsági kérdéseket, amiket mondott ön kémelhárítással és belső elhárítással kapcsolatban, és a rendőri közbiztonsági munkát és szervezetet - jobban elválasztani. (folyt.)
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|