Rendszerváltás és az MTI

	A Szabad Demokraták Szövetsége és a Menedék Bizottság tiltakozása a keletnémet turisták kitoloncolása ellen (1. rész) (OS)
1989. július 26., szerda - A Német Demokratikus Köztársaság több, tőlünk segítséget kérő állampolgárától, valamint a hazai és külföldi sajtóból arról értesültünk, hogy a magyar belügyi hatóságok az ország területének elhagyására kényszerítő pecséttel látják el azoknak a keletnémet turistáknak az útlevelét, akik megítélésük szerint ,,túlságosan közel,, merészkedtek a magyar határhoz. A KEOKH vezetője egy sajtónyilatkozatban nem is tagadta, hogy a magyar belügyi szervek államközi megállapodás alapján átadják keletnémet testvérszervezetüknek a ,,tetten értek,, adatait. Bizonyítható, hogy ezeket a személyeket hazájukban súlyos retorziók érik, mivel a német hatóságok a feltételezett disszidálási szándékot politikai bűncselekménynek minősítik. A Magyar Népköztársaság, mint az 1951-es Genfi Menekültügyi Konvenció és az azt kiegészítő New York-i Charta aláírója kötelezettséget vállalt arra, hogy nem toloncolja ki azt az országból, aki ,,faji, vallási, nemzetiségi, bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozás vagy politikai vélemény megvallása miatti, üldöztetéstől való megalapozott félelem következtében nem abban az államban tartózkodik, amelynek állampolgára, s nem tudja, illetve a félelem miatt nem hajlandó országának védelmét igénybe venni,,. A magyar belügyi hatóságok nem vizsgálják a határátlépési szándékkal vádolt keletnémetek indokait, bírói fórum mellőzésével, kizárólag rendőrségi eszközökkel a fellebbezés lehetőségétől éppúgy, mint a védelem jogától megfosztják, s a visszatoloncolással közvetlen politikai retorziónak teszik ki őket. Különösen elítélendőnek tartjuk a belügyi jogtiprást azokkal a turistákkal szemben, akiknél csupán vélelmezik a határsértési szándékot. A magyar hatóságok azzal a magatartásukkal, hogy a Genfi Konvenciót aláíró Magyarországon menedékért folyamodó németek kérelmét rövid úton elutasítják, szinte kényszerítik a menekülőket, hogy utolsó lehetőségként akár a határsértéssel is megpróbálkozzanak. Aggasztónak tartjuk, hogy a magyar belügyi szerveknek a többi kommunista országgal fennálló titkos egyezségeiről a magyar lakosság csak szórványosan és véletlenszerűen értesülhet, s hogy a jogtiprást elősegítő nemzetközi szerződéseket még mindig nem vizsgálták felül. Bármely állam polgárának meg kell adni azt a jogot, hogy maga választhassa meg, hová kíván utazni, hol kíván élni. (folyt.köv.) 1989. július 26., szerda 16:25
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »