|
|
 |
|
 |
Szigorított őrizetesek - Sajtótájékoztató (2. rész)
|
A szigorított őrizet - mondotta László Jenő miniszterhelyettes -
a kiszabott szabadságvesztés letöltése után további
szabadságelvonást jelent. A bíróság annak a többszörös visszaesőnek
rendeli el a szigorított őrizetét, akit korábban bizonyos - például
élet elleni, úgynevezett erőszakos, közrend, vagy vagyon elleni -
bűncselekmények elkövetése miatt legalább háromszor, egyenként egy
évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. E
büntetőjogi intézkedésnek akkor van helye, ha az elkövető a
bűncselekmény idején már betöltötte a huszadik életévét, s a BTK-ban
felsorolt bűncselekmények bármelyike miatt - immár negyedszer -
kétévi szabadságvesztésre ítélik. A szigorított őrizet tartamát a
bíróság nem határozza meg, minimuma 2 év, maximuma pedig 5 év.
A miniszterhelyettes utalt arra, hogy a tárca már korábban
hozzákezdett a büntető jogszabályok felülvizsgálatához. Ennek egyik
eredményeként az Országgyűlés eltörölte a halálbüntetést a politikai
bűncselekmények esetében, kiiktatta a BTK-ból a közveszélyes
munkakerülés vétségét. A büntetőjog reformjának legjelentősebb része
a büntetési rendszer felülvizsgálata, benne a szigorított őrizet
szabályozása - mondotta a miniszterhelyettes. Ez utóbbi problémával
az elmúlt hónapokban - elsősorban különböző szakmai fórumokon -
többször foglalkoztak, s a kérdés tudományos megközelítése is
napirenden van. Az Igazságügyi Minisztérium álláspontja szerint a
szigorított őrizet intézményét meg kell szüntetni, mert nem érte el
a bevezetésekor, 1975-ben kitüzött célt, a visszaeső bünözés
visszaszorítását. Nem sikerült kiépíteni egy olyan hatékony
rendszert, amely - részben ellenőrzéssel, részben segítségnyújtással
- elősegítené a hosszú éveket börtönben töltött személyek
visszavezetését a társadalomba.
Kun László arról szólt, hogy az elítéltek a sajtóból naprakészen
ismerik a hazánkban zajló eseményeket, így természetesen tudomást
szereztek a szigorított őrizetről megjelent írásokról, véleményekről
is.
Több elítélt levéllel fordult az Elnöki Tanácshoz, az
igazságügyminiszterhez, s különböző sajtóorgánumokhoz, kérve a
szigorított őrizet megszüntetését. Ezek alapján a szigorított
őrizetesek azt remélték, hogy az Országgyűlés rájuk nézve is kedvező
döntést hoz: megszünteti ezt a büntetőjogi intézkedést. (folyt.
köv.)
1989. július 26., szerda 16:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|