|
|
|
|
Katonai költségvetés - kongresszusi vita (2. rész)
|
Bush elnökkel az élen a kormányzat egyértelműen elkötelezte magát a program mellett. Szándékainak szilárdságát jelzi, hogy az elnök szinte naponta találkozik a szenátus és a képviselőház tagjainak különböző csoportjaival. Más fegyverkezési programokról szinte szót sem ejtve arról igyekszik meggyőzni őket, hogy az Egyesült Államok biztonságához feltétlenül szükség van a jövő évtized fegyverének tartott hadászati bombázóra. Cheney védelmi miniszter - mint a programot ellenző egyik képviselő fogalmazott - pedig már szinte beköltözött a Capitoliumba. A törvényhozás tagjai között lobbyzva ő is azt a zsarolástól sem mentes érvet alkalmazza, amit az elnök: a B-2 hiánya megingatná az amerikai hadászati elrettentő képességet, s meggátolná a kormányzatot abban, hogy folytassa a Szovjetunióval a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról kezdett tárgyalásokat. A hírügynökségek éjjeli jelentése szerint a Szenátus 98:1 arányban jóváhagyta ugyan a Bush adminisztrációnak a B-2-esek építésének pénzelésére vonatkozó kérését, de olyan feltétellel, hogy a denevér szárnyú ,,Lopakodó,, kísérleti példányainak jól kell vizsgázniuk a kipróbálásnál. A szenátorok közfelkiáltással megszavazták Edward Kennedy szenátornak azt a módosító indítványát, hogy készüljön tanulmány a jelenlegi B-2-es program esetleges csökkentésének kiadáskímélő és kockázati tényezőiről. ,,A B-2-es már ledobta az első bombáját - a 70 milliárd dolláros árcédulát,, - hangoztatta Kennedy, majd rámutatott: ,,Meg kell találnunk annak a módját, hogy miként csökkentsük a B-2-es program teljes költségét. Az egyetlen lehetséges módja ennek az, hogy kevesebb bombázó megépítésére adunk megbízást,,. +++
1989. július 26., szerda 07:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|