 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének nyilatkozata
"Az elmúlt hetekben - a sajtóban és a TV-ben is - nyilvánosságra
került, hogy az Új Idő Kft., mint ,,kiadványszervező,,, a szerzőt
képviselő, annak jogaival rendelkező ügynökség engedélye nélkül
kiadta A. Szolzsenyicin: A Gulag szigetcsoport című könyvét. A
kibocsátó Új Idő Kft., a szerző és jogi képviselője, valamint a mű
kiadójának tiltakozása ellenére forgalomba hozta a mű nem teljes és
tárgyi tévedéseket tartalmazó fordítását."
Deutschlandfunk, Hírek:
Lövési tilalom
"A magyar
határőröknek megtiltották, hogy olyan személyekre lőjjenek, akik el
akarják hagyni az országot. A határőrség egyik ezredesének
nyilatkozata szerint csak figyelmeztető lövéseket lehet leadni.
Az ezredes hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem tájékoztatja
a keletnémet hatóságokat az NDK polgárainak menekülési
kísérleteiről. Ezzel szemben Bonnban megerősítették azokat a
jelentéseket, miszerint a magyar hatóságok bejegyzik a keletnémet
polgárok útlevelébe, ha menekülési kísérletet hajtanak végre."
|
|
|
|
|
|
 |
Novoje Vremja - 1956 (2.rész)
|
A lap képviselője felteszi a kérdést a történészeknek, hogy
véleményük szerint 1956 a rendszer megdöntésére irányuló puccsként
vagy népfelkelésként értékelhető. Fomin szerint az események
kezdetben békés jellegűek voltak, és a szocializmus tökéletesítésére
irányultak. Csak később jelentek meg a szélsőséges elemek, amelyek a
rendszer, a párt vezetői ellen hangolták a tömeget. Fomin véleménye
szerint puccs volt, lévén csak egyes helyeken voltak fegyveres
megmozdulások.
Ezzel szemben Bulahnak az a véleménye, hogy Rákosi- és
Sztálin-ellenes széles demokratikus mozgalom bontakozott ki a
szocializmus torzulásainak felszámolására. Ehhez a széles
tömegmozgalomhoz csapódtak aztán október 23. és november 4. között
az ellenforradalmi elemek, amelyeknek nem volt a mozgalomban
meghatározó szerepük még akkor sem, ha több ezer fegyveresről volt
szó.
A szovjet csapatok szerepéről Jagodovszkij úgy vélekedik, hogy
az első budapesti bevonulás nem a magyar kormány kezdeményezésére
történt. Ezzel szemben Fomin úgy tudja, hogy október 23-án Jurij
Andropov nagykövet felhívta P. Lescsenko tábornokot, a szovjet
csapatok parancsnokát és közölte vele Hegedűs András kormányának a
szovjet csapatok Budapestre történő behívására vonatkozó kérését. A
parancsnok azt válaszolta, hogy csak a szovjet honvédelmi miniszter
parancsára tehet ilyen lépést. A parancs egy óra múlva megérkezett.
Jagodovszkij ezzel kapcsolatban kételyének adott hangot, mivel
szerinte ilyen határozatok nem születnek ilyen gyorsan.
A teljes igazság feltárásához az is szükséges, hogy milyen
tárgyalásokat folytattak Kádár Jánossal. Jagodovszkij
elképzelhetőnek nevezte, hogy Kádár kénytelen volt beleegyezni a
szovjet csapatok behívásába, lehetséges, hogy ,,segítettek,, neki a
döntés meghozásában. Nem lehet kizárni azt sem, hogy tartottak a
nyugat beavatkozásától, mivel gyakorlatilag nyitott volt a határ.
Ahhoz, hogy valódi képet lehessen alkotni a történtekről, fel
kell tárni az összes dokumentumot, és lehetővé kell tenni, hogy mind
a magyar, mind pedig a szovjet történészek hozzáférhessenek az
archivumokhoz. Egyelőre az 1956-os dokumentumok egésze még nem áll a
szakemberek rendelkezésére - állapította meg végezetül
Jagodovszkij.+++
1989. július 5., szerda 18:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"... azzal a tézisével, hogy ma is számtalan ember úgy érzi,hogy menekülnie kell Magyarországról azzal már nem értek egyet. Természetesen vannak ilyenek, se semmilyen elfogadható ok már nincs arra, hogy valaki politikai okokból meneküljön a mai Magyarországról, hála Istennek ezen már túl vagyunk. A rossz gazdasági viszonyok okot adhatnak és ad is okot a kivándorlásra vagy a kinnmaradásra, de ez már nem politikai emigráció, ez az emberek természetes vágya,hogy olyan országokba menjenek, ahol jobban, sőt sokkal jobban lehet élni. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|