|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének nyilatkozata
"Az elmúlt hetekben - a sajtóban és a TV-ben is - nyilvánosságra
került, hogy az Új Idő Kft., mint ,,kiadványszervező,,, a szerzőt
képviselő, annak jogaival rendelkező ügynökség engedélye nélkül
kiadta A. Szolzsenyicin: A Gulag szigetcsoport című könyvét. A
kibocsátó Új Idő Kft., a szerző és jogi képviselője, valamint a mű
kiadójának tiltakozása ellenére forgalomba hozta a mű nem teljes és
tárgyi tévedéseket tartalmazó fordítását."
Deutschlandfunk, Hírek:
Lövési tilalom
"A magyar
határőröknek megtiltották, hogy olyan személyekre lőjjenek, akik el
akarják hagyni az országot. A határőrség egyik ezredesének
nyilatkozata szerint csak figyelmeztető lövéseket lehet leadni.
Az ezredes hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem tájékoztatja
a keletnémet hatóságokat az NDK polgárainak menekülési
kísérleteiről. Ezzel szemben Bonnban megerősítették azokat a
jelentéseket, miszerint a magyar hatóságok bejegyzik a keletnémet
polgárok útlevelébe, ha menekülési kísérletet hajtanak végre."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai vitafórum Egerben - Horn Gyula előadása (2. rész)
|
A téma élénk érdeklődést váltott ki a hallgatóságból, s többen bővebb tájékoztatást kértek a külügyminisztertől, mindenekelőtt 1956 nemezetközi összefüggéseiről. Az átfogó elemzésre váró kérdéskört röviden összefoglalva Horn Gyula hangoztatta: a nemzetközi tényező október 23-tól végig jelen volt az események menetében. (Nem is beszélve arról, hogy 1956 előtt a magyar vezetés tagjainak kiválasztását Moszkvában és nem Budapesten döntötték el.) Nagy Imre október 30-tól folyamatosan kapcsolatban volt a Magyarországon tartózkodó szovjet vezetőkkel, köztük Andropov nagykövettel. Minden külpolitikai lépését - beleértve a Varsói Szerződésből való kilépést és a semlegesség kihirdetését - velük egyeztette. Mindabban, ami november 4-e után történt ugyancsak óriási szerepe volt a nemzetközi tényezőknek, s nemcsak a Szovjetunió külpolitikájának, hanem mindenekelőtt a többi szövetséges magatartásának. Mint ismeretes Románia csapatokkal kívánt résztvenni a rendteremtésben, a többiek pedig fizikai leszámolást követeltek a felkelés résztvevőivel szemben. Összességében ,,nagyon kemény visszhangja,, volt mindazon próbálkozásoknak, amelyekkel Kádár János, illetve a magyar pártvezetés a magyar sajátosságoknak megfelelő útra kívánt térni. Kivétel nélkül minden ország - talán Jugoszláviát leszámítva - elutasította a magyar modell érvényesítésének lehetőségét. Gyakran teszik fel a kérdést, s a mostani fórumon is megfogalmazódott: nem túl gyorsak-e a változások, egyáltalán kellenek-e ilyen radikális lépések. Horn Gyula álláspontja szerint egy életképtelennek bizonyult rendszer esetében, egy olyan országban, amely az elmúlt évtizedek során a 24. helyről a 48-ra szorult vissza a ,,világranglistán,,, értelmetlen a gyors átalakulás szükségességét megkérdőjelezni. A valódi kérdés, miként hajthatjuk végre a radikális megújulást egy esetleges robbanás veszélyét felidéző szélsőségek kiszűrésével. Ez olyan nagyszabású nemzeti feladat, amely világviszonylatban is párját ritkítja. A jelenlegi magyarországi történések valóban gyorsnak tűnhetnek, amennyiben a korábbi álmos tempót vesszük alapul. Ugyanakkor - Horn Gyula határozott álláspontja szerint - a politikai reform még mindig nem eléggé erőteljes ahhoz, hogy gyökeres, érdemi változtatásokat hajtsunk végre a gazdaságban. Az átfogó politikai megújulás nem odázható el, mert a tapasztalatok szerint éppen a politikai rendszer hiányosságai, hibái, a politikai szférát érintő reformok hiánya vezettek a társadalom válságához. (folyt.köv.)
1989. május 22., hétfő 20:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"... azzal a tézisével, hogy ma is számtalan ember úgy érzi,hogy menekülnie kell Magyarországról azzal már nem értek egyet. Természetesen vannak ilyenek, se semmilyen elfogadható ok már nincs arra, hogy valaki politikai okokból meneküljön a mai Magyarországról, hála Istennek ezen már túl vagyunk. A rossz gazdasági viszonyok okot adhatnak és ad is okot a kivándorlásra vagy a kinnmaradásra, de ez már nem politikai emigráció, ez az emberek természetes vágya,hogy olyan országokba menjenek, ahol jobban, sőt sokkal jobban lehet élni. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|