 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZDP állásfoglalása a koalíció lehetőségéről
"A magyar és a nemzetközi sajtóban a
közelmúltban nyilatkozatok láttak napvilágot egy esetleges MSZMP,
MDF, MSZDP koalícióról. A Szociáldemokrata Párt - elemezve a kialakult helyzetet - úgy
látja, hogy hiányoznak a társadalmi és politikai feltételek
bármilyen koalíciós elképzeléshez."
BBC, Panoráma:
Lipták Béla nyilatkozata
"... ha Bős megépülne, akkor
Csehszlovákia ezzel áthelyezi a saját felségterületére a Duna jobb
partját is, ami nem más, mint területfoglalási precedens, hazánk
további csonkítása.
A másik, hogy a Duna vizének egy elszigetelt üzemcsatornába való
vezetése Csallóközt teszi tönkre, annak a földműves magyar
életformájának a felszámolását eredményezi."
|
|
|
|
|
|
 |
Lipták Béla nyilatkozata
|
London, 1989. július 23. (BBC, Panoráma) - Siklós István
interjúját közvetítjük Lipták Bélával, az amerikai székhelyű Magyar
Környezetvédelmi Alap elnökével, Bős-Nagymeros problematikájáról:
- Budapesten tárgyalt a csehszlovák és a magyar kormányfő. A
tárgyalások célpontja a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszernek a
további sorsa, helyesebben az, hogy a magyarok leállították a
munkálatokat, és a csehszlovák fél szeretné, ha folytatnák a
magyarok.
A budapesti tanácskozások után kiadott nyilatkozatokból az derül
ki, hogy a csehek változatlanul szeretnék, ha Nagymarosnál tovább
folynának a munkálatok és befejezésre kerülnének, míg magyar részről
mindenképpen októberig halasztást kértek, amikor újra össze fognak
ülni a cseh féllel és tárgyalnak, de a munkálatok felfüggesztése
valószínűleg háromtól öt évig terjedő időszak. Lipták Bélát
kérdezem, hogy mi erről a furcsa, felemás megállapodásról a
véleménye?
- Azt hiszem a kérdésedben benne van az én válaszom is, hogy
furcsa és felemás, elvégre kétségtelenül arra számítottunk, hogy a
magyar javaslat legalábbis a végleges leállítása lesz a nagymarosi
építkezéseknek és nem értem, hogy mi célt szolgál egy ilyen háromtól
öt éves felfüggesztés.
Ami persze sokkal jobban aggaszt, az Bős sorsa. Itt három
alapvető problémát látok. Az első az, hogyha Bős megépülne, akkor
Csehszlovákia ezzel áthelyezi a saját felségterületére a Duna jobb
partját is, ami nem más, mint területfoglalási precedens, hazánk
további csonkítása.
A másik, hogy a Duna vizének egy elszigetelt üzemcsatornába való
vezetése Csallóközt teszi tönkre, annak a földműves magyar
életformájának a felszámolását eredményezi. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Lipták Béla nyilatkozata - 1. folyt.
|
Harmadszor pedig azt is tudnunk kell, hogy ha Bős folyamatosan
működik, akkor a 200 millió köbméteres feltornyosított víztömegre a
dunakiliti tárolóban semmi szükség. Ez az összegyűjtött víztömeg
Győrt, Komáromot létében veszélyezteti, és egyben megmérgezi Európa
legnagyobb ivóvízkészletét. Mindezt egyszerűen nem engedhetjük meg.
Készen kell állnunk, és készen is állunk újabb akcíókra,
tüntetésekre, követelve a népszavazást most már Bős környékének
védelmében.
- De felmerül a kérdés, hogyha Dunakilitinél nem létesül ez a
víztároló, akkor a bősi vízi erőmű az kellő kapacitással tud-e
működni, vagy gazdaságosan tud-e működni?
- Az áramtermelése Bősnek azzal, hogy folyamatossá válik a
működése, tehát a víz állandóan átfolyik, ahelyett, hogy mint egy
angolvécét néha leengednék, ezzel megemelkedik. Úgyhogy az
áramtermelés szempontjából a folyamatos vízi erőművek mindig is és
mindenütt magasabb hatásfokúak. Tehát áramveszteség nincs, a
különbség az, hogy nem csúcsáramot, hanem egyenletes áramot termel.
Azért Bőssel kapcsolatban - mint említettem - nagy problémák
vannak. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy az építkezések
előrehaladottak, tehát valamilyen kompromisszumra szükség van. Én
úgy gondolom, hogy egy reális kompromisszumnak négy, talán öt
összetevője kellene hogy legyen.
Az első az, hogy a Dunát meg kell őrizzük mint határfolyónkat,
így csak az 1000 köbméter másodpercenkénti vízfolyást meghaladó
folyásmennyiséget szabad átengedni a bősi üzemcsatornába.
Másodszor: számolják fel a hatvankét négyzetkilométeres
tárolótavat, s az elöntendő területet adják vissza a természetnek.
Ha egy vízi erőmű folyamatosan működik, akkor tárolásra nincs
szükség. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Lipták Béla nyilatkozata - 2. folyt.
|
Negyediknek: Dunakilitinél is termeljenek áramot. Miért ne?
Megvan a turbináknak a helye, és lehetőleg magyar gyártmányú
turbinákkal termeljék ezt az áramot.
Végül pedig nagyon fontos szempont, hogy addig ne kezdjenek
Bősnél duzzasztani, míg az érintett ártér összes szennyvíztisztító
üzeme nincs működésben. És ez az utolsó az, amitől nagyon meg vagyok
ijedve, amikor ilyen dátumokat hallok, hogy október, meg hasonló,
mert hát szó sincs arról, elképzelhetetlen, hogy a szennyvízprobléma
ilyen gyorsan megoldódhasson.
- És ami Nagymarost illeti, ez a döntés véglegesen megnyugtatja
a környezetvédőket?
- Nem. Szerintem az, hogy három-öt éves haladék, felfüggesztés,
valójában egy zavaros, befejezetlen kérdést állandósít. Semmi
értelmét, hasznát, célját ennek nem látom.
- Mi lenne tehát a környezetvédőknek most a feladata?
- Szerintem nagyon fontos, hogy a fókuszt Bősre helyezzük.
Nagyon fontos, hogy a közvélemény ezeket az alapvető kérdéseket jól
megértse, tehát hogy igenis veszélyeztetve van Győr, és nem
akárhogy, hanem létében van veszélyeztetve. Igenis elveszítjük a
határfolyónkat, és ezenkívül Csallóköz magyarságának az
életformáját. Nem beszélve most itt a környezetvédelmi kérdésekről,
és egyáltalán arról, hogy hatvankét négyzetkilométeres területet
elönteni ok nélkül helytelen. Ezeket a dolgokat tudatosítani kell,
és szerintem bizony ennek a legjobb útja egy népszavazás előtti
megbeszélése a kérdéseknek. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Lipták Béla nyilatkozata - 3. folyt.
|
- Dehogy nincs, hát a miénk a Duna
Az, hogy mennyi vizet
engedünk át az üzemcsatornába, az teljesen azon múlik, hogy
Dunakilitinél a magyar felségterületen, magyar kézben lévő
zsilipeket milyen szintre állítjuk; s azokat a zsilipeket nem szabad
magasabbra állítani, mint ami megőriz 1000 köbméternyi vizet
másodpercenként az Öreg-Dunában, hogy így ott az élet - úgy az
oxigéntermelés, mint a növény és állatvilág - fennmaradhasson.
- Nagymarossal kapcsolatban mi a teendő? A környezetvédőknek
milyen teendői vannak? Mert ez a három-öt éves időszak
tulajdonképpen arra lenne alkalmas, hogy egy független, nemzetközi
szakértői bizottság vizsgálja fölül a környezeti kihatásait egy
esetleges duzzasztó megépítésének Nagymarosnál.
- Én annyira egyértelműen elképzelhetetlennek tartom a XX.
század végén az Alföldön vízi erőművet építeni, hogy ehhez sem
nemzetközi bizottság, sem három-öt év nem kell. Ez olyan ötlet, mint
Magyarországon Sztálinvárosban vaserőművet építeni, ahol sem vas
nincs, sem szén.
Szerintem a feladata a környezetvédőknek az, hogy elérjék, hogy
ezt a témát egyszer s mindenkorra zárják le. Hogy népszavazással,
avagy a képviselőház döntésével, ez mondjuk más kérdés.
A környezetvédőknek van egy másik vonatkozású feladata is
Nagymarost illetően érzésem szerint. Nem az a kérdés, illetve az nem
kérdés, hogy ezt az erőművet nem szabad megépíteni. Az a kérdés,
hogy milyen kártérítés a reális. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Lipták Béla nyilatkozata - 4. folyt.
|
Osztrák vonatkozásban az építkezés körülbelül tíz százalékban
készült el. A tíz százalékos készültség értéke osztrák schillingben
0,7 milliárd schilling. Az osztrákok pillanatnyilag több mint két
milliárdról beszélnek. Itt a környezetvédőknek igenis kötelessége,
hogy egyrészt tudatosítsák a magyar közvéleményben, hogy egy 10
százalékos készültségért nem szabad 40 százalékos fizetséget kérni,
másrészt, hogy az osztrák környezetvédők támogatását ebben
megszerezzék, hogy így a kapzsi osztrák vállalkozókkal szemben egy
másik politikai nyomás is nehezedjen az osztrák kormányra, és a
megegyezés sokkal reálisabb legyen, érzésem szerint körülbelül egy
milliárd schilling össeget illetően.
A másik, ahol szintén a környezetvédőknek feladata van, az a
csehekkel kacsolatos tárgyalásokat illetőek, mert az a gondolat,
hogy az elmaradt haszonért a magyar állam fizessen a cseheknek, az
körülbelül olyan nevetséges, mintha azt mondaná valaki, hogy egy
elmaradt medvevadászat esetén azért osztoszkodjunk a medve bőrén.
Szóval ez az anyagi oldala a tárgyalásoknak ez igenis fontos, és ezt
a nyilvánosság elé kell hozni, amire a legjobbak a környezetvédők.
+++
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|