|
|
 |
|
 |
Hallagtók fóruma
|
München, 1989. július 22. (SZER, Hallgatók fóruma) - Sík Mária
köszönti hallgatóinkat.
Levelet olvasunk fel, amelyet Kasza Lászlónak címezve Dr. Vígh
Károly a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság elnöke írt. A sűrűn
gépelt, két és fél oldalas levélből csak hosszúsága miatt hagyunk ki
néhány bekezdést, így az első kettőt, amelyben Dr. Vígh
megindokolja, hogy mi késztette levél megírására.
- "Meghallgattam a SZER magyar adásának vasárnapi műsorában az
Orbán Viktorral készített interjúját". Aztán - "mivel Orbán az ön
interjújában engem többször is aposzrofált, amire nem volt modom
refrektálni, ezt ezúton teszem meg."
A továbbiakban így folytatja. "Az őn mostani interjújához
először egy általános jellegű megjegyzést szeretnék tenni:
Nem létezik olyan történelmi jelentőségű államférfiúi vagy
polikusi megnyilatkozás, amellyel valaha is tökéletesen egyet
lehetett volna érteni, illetve amelynek szemléletével teljes
mértékben azonusulni lehetne és kellene. Csak egy bolsevik
ideológiából fakadó magatartás veti el a demokratikus jogokon
alapuló kritika szabadságát. Orbán Viktor ugyanis azt állítja sáját
beszédéről, hogy az hibátlan.
Tévedhetetlennek hiszi magát, holott ez árt a Fidesz kivívott
tekintélyének is, ha annak egyik hangadója magát mindenféle kritika
fölé helyezi. Orbán ugyanis eddigi megnyilatkozásaiban, kétszer a
SZER-ben, egyszer a BBC-ben, egy budapesti tévé-interjúban és még
más alkalmakkor elhangzott kijelentéseiben is körömszakadtáig védte
beszédének minden tételét, visszautasítva - hogy csak a hazai
visszhangoknál maradjak - Németh Miklóstól és Horn Gyulától a
szerény személyemig terjedő minden kritikát. És még akkor nem
utaltam a budapesti NSZK nagykövetségtől származó ama információára,
hogy a Kohl-Gorbacsov találkozón is mindketten helytelenítették a
magyarországi szélsőséges megnyilvánulásokat.
Rátérve a lényegre. Orbán Viktor legfőbb érve, hogy az ő
beszédét csak címkézik, de nem tudnak rámutani annak konkrét
hibáira. Az alábbiakban két ilyen lényeges, konkrét hibára kívánok
rámutani. (folyt.)
1989. július 22., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A hallgatók fóruma - 1. folyt.
|
Az egyik: A párt reformpolitikusait támadva Orbán e szavakat
jelentette ki: azt sem értjük, hogy azok a párt és állami vezetők,
akik elrendelték, hogy bennünket a forradalmat meghamisító
tankönyvekből oktassanak ma szinte tülekednek, hogy mintegy
szerencsehozó talizmánként megérinthessék ezeket a koporsókat.
Mint ismeretes, Nagy Imrte koporsójánál Németh Miklós
miniszterelnök, Medgyessy Péter helyettes miniszterelnök, Pozsgay
Imre államminiszter és Szűrős Mátyás az Országgyűlés elnöke álltak
díszőrséget. Közülük Orbán - ez alkalommal név nélkül - arra a
Pozsgay Imrére célzott, akit azután a SZER-ben elhangzott első
interjújában név szerint megnevezett mint akkori művelődési
minisztert - amikor ő még iskolába járt. Mintha legalábbis Pozsgay
íratta volna és rendszeresítette volna azokat az ominózus
tankönyveket. Aki ennyire elfogult a magyar reformfolymat, az MSZMP
reformszárnyának vezéregyéniségével szemben, hogy ilyen demagogizáló
túlzásokra ragatatja magát, arról mit lehet mondani. Nem beszélve
Némethről, Medgyessy-ről és Szűrősről, akikről szintén nem lehet
elmondani, hogy nemrég még kórusban gyalázták 1956-ot és Nagy Imrét.
Egy másik durva tévedése volt Orbán Viktornak, amikor a
Walesával kiegyező Jaruzelski tábornokot képes volt a tömeggyilkos
Pol Pothoz, Li Penghez és Rákosihoz hasonlítani.
Nem szólva Orbán beszédének primitív szovjetellenességéről és
antikommunista hangvételéről. Felvetődik a kérdés, vajon milyen
szándékkal ül le Orbán Viktor a Fidesz képviselétében a kölcsönös
tolerencia és a konszenzusra törekvés jegyében tárgyalni az általa
megrágalmazott Pozsgayval és reformista társaival, a nemzeti
kerekasztal mellé. Ugyanis megeggyeztünk abban valamennyien, hogy
tartozkodni fogunk az egymással szembeni szélsőséges
megnyilatkozásoktól és minden olyan magatartástól, ami nehezíti az
érdemi tárgyalások sikerét.
Habár azt kell tapasztalnom, hogy önök főleg a szélsőséges
álláspontoknak adnak hangot műsoraikban, ezért is szerepeltünk a
múltban olyan ritkán a SZER-ben, és ilyenkor nem veszik figyelembe a
nemzet, az ország reális érdekeit, geopolitikai helyzetét. Mégis azt
szeretném remélni, hogy fentiekben sikerült önöket elgondolkodtatnom
egy június 16-iki beszédről. (folyt.)
1989. július 22., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A hallgatók fóruma - 2. folyt.
|
Üdvözlettel Dr.Vígh Károly a Bajcsy-Zsyilinszky Társaság elnöke.
"
- Ime a bizonyiték. Nemcsak levélíró által szélsőségesnek
minősített álláspontoknak adunk hangot műsorainkban, hanem a
sajátjának - anélkül, hogy feltétlenül egyetértenénk vele.
A hallgatók fórumán most egy másik temetéshez fűződő megjegyzést
idézünk:
- "Megkérdezném, hogy mi az önök véleménye arról, hogy ugyanaz a
testület állt díszőrséget a Nagy Imre koporsójánál és a Kádár
Jánosénál - vagyis ugyanaz az elítéltnél, mint a hóhérnál?"
- Ez nem egészen így volt, mert Nagy Imre koporsójánál a
díszőrség mintegy 600 tag volt és ebből mindössze négyen képviselték
az MSZMP-t, amely halálra ítéltette és megölte. Kádár János viszont
ennek az MSZMP-nek a főtitkára volt. A díszőrséget saját halottjához
persze hogy párt állította fel és természetes, hogy ebben vezető
funkciónáriusok is részt vettek.
Most pedig az utolsó részt közvetítjük Lipták Béla professzornak
a nagymarosi vízlépcsővel foglalkozó sorozatából. A hallgatók
kédéseit Kéri Tamás tolmácsolja.
- Volt szovjet, vagy KGST ráhatás a magyar kormányra a vízlépcső
megépítese érdekében?
- Sajnos a különböző idevonatkozó tárgyalások anyagát, eddig nem
hozták nyilvánosságra, így biztos választ a kérdésre nem adhatok.
Ugynakkor Gorbacsov tettekkel bizonyította, hogy ellene van a
sztálini gigantománia természetromboló terveinek, s azt is tudjuk,
hogy a feltornyosított víztömeg jelentette veszélyt leszámítva, a
vízlépcsőnek stratégiai jelentősége nincs. Persze az is igaz, hogy
Nagymaros elmaradása lehetetlenné teszi a prédikálószéki
szovjet-magyar erőmű megépülését. A dunakiliti víztáróló elhagyása
pedig lehetlenné tenné a keleti tengerhez vezető Duna-Morva-Elba-
Odera csatorna működtetését.
- Igaz-e az az állítás, hogy nagymarosi vízlépcső nélkül nem
lehet zátonytalanítani a rajka-gönyűi Duna-szakaszt?
- Nem. Ez így nem igaz. Az érintett Duna szakasz zátonyai
kotrással és egyéb, ma már általánosan használt folyamszábályzási
módszerekkel eltávolíthatóak. (folyt.)
1989. július 22., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A hallgatók fóruma - 3. folyt.
|
Arról nem is beszélve, hogy máshol is zátonyos a Duna, így ha a
kérdező gondolatmenetét elfogadnánk, végig kellene telepítenünk az
Alföldet is vízlépcsőkkel, elvégre Dunaföldvár alatt van a legtöbb
zátony.
- Ezt nyilván nem fogjuk tenni. Mit jelent a Lon for neatchers
wap(?) koncepciója?
- A fejlett országok úgy érzik, hogy a szegény népek területein
elpusztított erdők, legyilkolt állatok, megmérgezett folyók az
emberiség közös tulajdonát, így az ő tulajdonukat is képezik. Azt is
tudják, hogy szegény népeknek nics pénze a rombolás
megakadályozására. A ma már világszerte elfogadott, de még sehol nem
alkalmazott Lon for neacers wap-ot úgy fordíthatjuk, hogy
kölcsöncsökkentés cserébe a természet védelemért. Ez úgy működne,
hogy ha egy kölcsönökkel terhelt szegény ország elkölt egy bizonyos
összeget a temésztvédelemre, úgy a kölcsönöket adó országok a
Világbankon keresztül csökkentik azzal a bizonyos öszeggel az ország
tartozását. Ez Magyaroszág esetében azt jelentené, hogy annyival
csökken az adósságállományunk, amennyibe a vízlépcső építkezéseinek
leállítása kerül.
- Van-e remény arra, hogy a Bush-adminisztráció a Lon for
neachers wap elvét elsőnek a világon éppen a Dunára alkalmazza majd.
- Igen van. Bush elnöknek szimpatikus a gondolat, mert ezzel ő
nemzetközi környezetvédelmi mozgalom élére kerülne, s egyrészt
Gorbacsov mellé emelkedne népszerűségben; másrészt az amerikai
szavazók sem tiltakoznának, mivel nem az ő megemelt adójukból, hanem
a Világbank tőkéjéből költene a természetvédelmre. Azt, hogy a Duna
legyen az első precedens, támogatja a Wall Street Journal
szerkesztőségétől Anglia, Brazilia, India és Nepál a Világbankhoz
küldött delegációig sok mindenki. A Világbank európai igazgatója
Eugenio Lari 1989. június 19-iki levelében szintén ajánlatot tett a
leállítás költségeinek közvetett fedezésére. Persze ahhoz, hogy ez
meg is történjen, a magyar kormánynak formális kérést kell
benyújtania, s ez eddig nem történt meg . (folyt.)
1989. július 22., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 4. folyt.
|
Levélidézet következik:
- "Milliókkal együtt én is örülök a vízlépcső építés
felfüggesztésének, és várom a végleges leállítását. Tudjuk, hogy
nyilvánosság kizárásának köszönhető az, hogy idáig jutottunk.
Évekkel, évtizedekkel ezelőtt a közvélemény megkérdezése nélkül
döntöttek a Duna sorsáról. Ha az akkori kormány gondolkodik ma nincs
mit leállítani, nincs mit helyreállítani. Ez lett volna a legjobb.
Védjük meg a mindenkori magyar kormányt az ostoba döntésektől, mert
a 100 milliárdos vízlépcsőn kívül számos egy, vagy ötmilliárdos
beruházás sorsa is kérdéses. Vigyázzunk, hogy nagy ügyek mellett az
ilyen apróságok se sikkadjanak el."
(folyt.)
1989. július 22., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 5. folyt.
|
- Szeretném ha pontosan felsorolnák azokat a feltételeket és
követelményeket, amelyek szerint valakit az NSZK népi németnek ismer
el, és megadja letelepedési engedélyt. Például az, hogy mind a két
szülőnek német származásúnak kell-e lennie. Továbbá szeretném ha még
elmondanák azokat kedvezményeket, amelyeket ezek a személyek kapnak.
- Először is bizonyíthatóan német származásúnak kell lennie
legálább is egyik szülő, de lehetőleg apai részről. Azt tehát ha
valakinek egyik nagyszülője volt német, nem elegendő ahhoz, hogy
elismerjék németnek. De a származást önmagában még mindkét szülő
esetében sem veszik figyelembe ha a család nem vallotta magát
németnek, nem ápolta a német hagyományokat, ha kérelmező nem
részesült német neveltetésben. Ez alól csak azok a német családok
kivételek, amelyek olyan környezetben éltek, hogy erre nem volt
lehetőségük, avagy kifejezetten tiltották a német hagyományok
ápolását. Másodszor ami a kedvezményeket illeti erre, jelenleg
nagyon nehéz válaszólni tekintve, hogy az idei esztendőben mintegy
3-400 ezer népi német érkezésére számítanak éspedig Lengyelországból
és a Szovjetunióból. Érthető, hogy egy ilyen nagy tömeget nem
részesíthetnek azonnal azokban kedvezményekben - munkahely
biztosítás, lakáskiutalás, amelyekben a korábban érkezettek némi
várakozás után részesültek. (folyt.)
1989. július 22., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 6. folyt.
|
A német kormány arra törekszik, hogy diplomácia útján, olyan
körülmények biztosítson a Kelet-Eurápában élő német kisebbségnek,
hogy szülőföldjén maradhasson, és ne kelljen kivándorolnia. Ezek a
körülmények legalábbis a német nyelv és hagyományok ápolása
Magyarországon biztosítva vannak.
- Nagyon félek attól, hogy kiutasítanak az NSZK-ból. Itt élek
már három és fél éve. Dolgozom és nagyon szeretném ha továbbra is
tudnék maradni. Itt szeretnék élni, az életemet leélni. Ezért
kérdezem, hogy mi a törvényes útja annak, hogy állampolgár lehessek.
- Az NSZK-ban csak 10 évi tartozkodás után kérelmezhető az
állampolgárság. A kiutasítástól csak azoknak kell tartaniok, akik
1987. április 30-ika után érkeztek az NSZK-ba, és nem ismerték el
politkai menedékkérelmüket. Ha jól számolom hallgatónk már 1986 óta
itt él, és nyilvánvalóan munkávállalási engedéllyel is rendelkezik.
(folyt.)
1989. július 22., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 7. folyt.
|
- Kérem legyenek szívesek bemondani itt Csehszlovákiában azoknak
az ellenzékieknek a címét, akik részére el lehet juttatni a Néhány
Mondat nevű peticióval való egyetértést.
- Két címet közlök; az egyik Vaclav Havelé: Enelsovo Mabrezi 78
120 00 Praha 2. A másik a Charta 77 jelenlegi szóvívőjéé Szasa
Mondráé: Trojanova 1. és ugyancsak 120 00 Praha 2.
A hallgatók fóruma hangzott el. Köszönjük a figyelmet. +++
1989. július 22., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|