Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
1989. június 21., szerda - A magyar fegyveres erők - az érvényes nemzetközi szerződésen alapuló hadgyakorlat, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezete felkérésére végzett békefenntartó tevékenység kivételével - csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával léphessék át az államhatárokat. Érvényes nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az ország területén idegen fegyveres erők tartós jelleggel csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával állomásozhassanak. Egyebek között erről határozott - képviselői indítványra - az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága szerdai ülésén az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat vitáját követően. A testület Sebők János Veszprém megyei képviselő javaslatára az alkotmány negyedik fejezeteként külön paragrafusokba foglalta a fegyveres erők feladatait, azokat a garanciális rendelkezéseket, amelyek azt fogalmazzák meg, hogy ki jogosult a Magyar Népköztársaság fegyveres erői felett rendelkezni, illetve ki irányítja a fegyveres erőket. A bizottság kétnaposra tervezett ülésének első napján megkezdte a politikai pártokról szóló törvényjavaslat vitáját is, ám annak csak első fejezetéig jutott, mert a napirend első két pontjához szinte valamennyi képviselőnek volt hozzáfűznivalója, módosító javaslata. A testület tagjai végül is csaknem hétórás - helyenként indulatoktól sem mentes - tanácskozást tudtak maguk mögött, jóllehet az ülés kezdetén még azon vitatkoztak, hogy van-e értelme az alkotmány módosításáról, a politikai pártokról, az alkotmánybíróságról, illetve a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat kérdéseit napirendre tűzni az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásait megelőzően. Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes a végül is megszavazott napirendi kérdésekhez fűzött szóbeli kiegészítőjében hangoztatta: a törvénytervezetek kidolgozása az eredeti ütemtervnek megfelelően történt, az Igazságügyi Minisztériumot az a cél vezeti, hogy a külső és a belső bizalmat erősítse. Megítélése szerint bizonyos törekvések a törvényhozás tevékenységének megbénítására irányulnak, s ez nem használ az ország nemzetközi megbecsülésének, tekintélyének. Kijelentette: nem szeretne asszisztálni egy olyan helyzet kialakulásához, amely lehetetlenné teszi a központi állami irányítást. (folyt.köv.) 1989. június 21., szerda 19:59
Vissza »

	Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (2. rész)
A jogállamiság megteremtésének szükségességét ma sok helyütt hangoztatják, ehhez azonban törvényekre van szükség. Olyan magas szintű jogszabályokra, amelyek visszafordíthatatlanná teszik a reformfolyamatokat. Hangoztatta azt is, hogy nem a Parlament legitimációs problémáiról kellene vitatkozni, hanem tartalmi kérdésekről, arról, hogy jó, illetve progresszív javaslatok kerülnek-e a Ház elé, s olyan törvények születnek-e, amelyek a demokratikus jogállam irányába mutatnak vagy sem. Szerinte az Országgyűlésnek legalább első olvasatban mindenképpen tárgyalnia kellene e törvényjavaslatokról. A második olvasásra akkor kerülhetne sor, amikor létrejött a konszenzus az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal résztvevői között. Ez a megoldás a politikai tárgyalások sikerét is előmozdíthatná, mert a képviselők véleménye munícióként szolgálhat a politikai egyeztető tárgyalásokon. Kilényi Géza a választásokra vonatkozó törvénytervezetet is rendkívül fontosnak ítélte, ám mint mondta, nem az Igazságügyi Minisztériumon múlt, hogy a közjogi csomag végül is hiányosan kerülhet az Országgyűlés elé. A politikai pártok minimális induló létszámával kapcsolatban elképzelhetőnek tartotta, hogy az egyesülési törvénynek megfelelően ezek esetében is elegendő legyen tíz alapító tag, ennek azonban a választási törvényben kell levonni a konzekvenciáit. Szó sem lehet arról - fogalmazott -, hogy egy tíz fős gyülekezet automatikusan jogot kapjon arra, hogy valamennyi választókerületben minden további nélkül jelöltet állítson. Ez a választások komolyságát veszélyeztetné. Valamiféle korlátot be kell építeni vagy a párttörvénybe, vagy a választójogi törvénybe. Hangoztatta: a magyar viszonyok között semmi sem indokolja, hogy kétkamarás parlament működjék. A 387 fős parlamentet túlduzzasztott létszámúnak ítélte. A tárca - a választójog szabályozása során - olyan megoldást támogat, amelynek lényege: 200 egyéni választókerület, s 50-80 képviselői hely elosztása a pártok országos lajstromai alapján. Az alkotmány módosításáról szóló vitában a képviselők úgy foglaltak állást, hogy a köztársasági elnök hat éven át töltse be funkcióját, az országgyűlési képviselőket, illetve a tanácstagokat pedig öt-öt évre válasszák. A pontról pontra haladó egyeztetések során egyetértettek abban, hogy a főfoglalkozású képviselő más kereső foglalkozást ne folytathasson, s egyéb tevékenységéért - a tudományos, az oktató, az irodalmi és a művészeti tevékenységet kivéve - díjazást ne fogadhasson el. (folyt.köv.) 1989. június 21., szerda 20:02
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (3. rész)
E kérdésben egyébként hosszas vita bontakozott ki, mert több felszólaló arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes ágazatok képviselői eltűnnek a Parlamentből, pusztán megélhetési okokból. Kilényi Géza szerint külön törvényre van szükség az országgyűlési képviselők jogállását illetően, hogy ne érhesse semmiféle hátrány a főfoglalkozású képviselőt, ha visszatér munkahelyére. A függetlenített képviselők tiszteletdíját különben olyan magas összegben kellene meghatározni, hogy amellett ne legyen szüksége mellékjövedelemre. A köztársasági elnök jogaival kapcsolatban volt, aki arra figyelmeztetett, hogy a Parlamenttel kapcsolatban erősebbek az eszközei, mint a kormány irányában. Mások veszélyesnek vélték, hogy ha egy egész nemzet dönt a köztársasági elnök személyéről, amennyiben később elégedetlen vele, akkor nincs lehetősége a visszahívására. A bizottság tagjainak többsége azonban elegendő biztosítéknak tartotta, hogy az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja az alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben a tisztségétől való megfosztását. A politikai pártokról szóló vitában többen ellenezték, hogy azok tevékenységében a Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárok is részt vehessenek, A képviselők végül is a tervezett szöveg támogatása mellett voksoltak, döntésüket a hazánkban tartózkodó romániai menekültek tömeges jelenléte is motiválta. Vitta kerekedett abból is, hogy a politikai pártoknak lehessenek-e munkahelyi szervezetei, vagy sem. Pacsek József vezérezredes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke kifogásolta a megyei képviselőcsoportok azon döntését, hogy államigazgatási szerveknél, a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél, a rendészeti szerveknél, a bíróságoknál és az ügyészségeknél a pártok munkahelyi szervezeteket ne hozhassanak létre és ne működtethessenek. Szerinte e döntésnek romboló hatása lenne a Magyar Néphadsereg állományára, ezért kérte, hogy erről ne szülessék törvény. A képviselők abban maradtak, hogy ez a kérdés a politikai pártok megegyezésének függvénye, nem jogalkotási feladat, ezért erről nem foglaltak állást. A bizottság csütörtökön folytatja munkáját. (MTI) 1989. június 21., szerda 20:06
Vissza » A hírhez kapcsolódik »