Rendszerváltás és az MTI

	Bush - Kelet-Európa
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 1989. június 15. csütörtök (MTI-tud) - Bush amerikai elnök lengyel- és magyarországi látogatását, elnöksége kezdeti szakaszában, jelzésnek szánja, hogy az Egyesült Államok messzemenően részt kíván venni Kelet-Európa átalakításában. A washingtoni cél, hogy a NATO közös álláspontot alakítson ki a kérdésben, nem engedve át a terepet egyedül az NSZK-nak. Erről írt csütörtöki bonni kommentárjában Jim Hoagland, a The Washington Postban. Hoagland szerint Bush tudatosan nem lépett fel olyan eréllyel Helmut Kohl, az NSZK kancellárja ellen a NATO rakéta-vitájában, mint ahogyan azt Margaret Thatcher, brit kormányfő sürgette: Bush ezzel szemben Washington és Bonn partneri szerepét húzta alá a NATO-ban, hogy közelítse az NSZK-t Washingtonhoz. A kommentár szerint e politika eredményei már most megmutatkoztak, Mihail Gorbacsov ,,óvatos és mértéktartó,, hivatalos bonni fogadtatásában. Bush vissza szeretné tartani Kohlt attól, hogy az NSZK különleges kapcsolatokat alakítson ki a Szovjetunióval és Kelet-Európával, mutatott rá a kommentár. Hoagland egy vezető amerikai kormánytisztviselőt idézett, aki szerint ,,az NSZK lényegében azt mondja: engedjétek át nekünk Kelet-Európát, mi képviselhetjük ott a Nyugatot. Ám e megközelítés folytatása kártékony versengést hozna és gyanut ébresztene szövetségeseink között,,. Míg egyes országok, nevezetesen Franciaország és Nagy-Britannia, a NATO-t lényegében olyan formájában szeretnék megtartani, mint a jelenlegi, csak méreteit csökkentve, ,,Bush már azon gondolkodik, hogyan csökkenhet a NATO katonai szerepe és válhat belőle gazdasági és politikai szervezet, amely hozzájárul a változásokhoz a szovjet tömbben. Hogyan reagál majd az NSZK Bush új gondolkodására - bizonytalan. Bonn gazdasági fölénye a Közös Piacban máris óriási befolyást ad számára Kelet-Európában, amelyet vonakodni fog megosztani,, , írta Hoagland. A kommentár egyébként emlékeztetett arra, hogy az NSZK szélesebb körben terjesztette ki gazdasági kapcsolatait a Szovjetunióval, amint az általában ismert. Köztudott ugyan, hogy tavaly a Szovjetunió 1.7 (1.7) milliárd dolláros hitelkeretet kapott az NSZK-tól, de az csak most vált ismertté, hogy kedvezményes, 6.25 (6.25) százalékos kamattal - ami a kulcskérdése volt a megállapodásnak.+++ 1989. június 15., csütörtök 16:24
Vissza » A hírhez kapcsolódik »