|
|
|
|
Dávid Gyula a Nagy Imre-per jogi vonatkozásairól
|
London, 1989. június 13. (BBC, Panoráma) - Budapesten bejelentették, hogy a Legfelsőbb Bíróság július 6-ikán felülvizsgálja a néhai magyar miniszterelnök: Nagy Imre perét, akit 1958-ban hazaárulás és ellenforradalmi szervezkedés vádjával halálra ítéltek. E döntés jogi vonatkozásairól kérdeztem meg dr. Dávid Gyula ügyvédet, a Fiatal Ügyvédek Klubjának egyik vezetőségi tagját. - Nincsenek teljes információk a birtokomban, tehát én is csak az újságok lapjairól, illetőleg a televízió képernyőjéről szereztem tudomást. A lényeg az, hogy az ügyészi, legfőbb ügyészi előterjesztés alapján úgy tűnik, hogy a Legfelsőbb Bíróság eljárása meglehetősen formális lesz. Tehát a Legfőbb Ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati kérelem már megadta a Legfelsőbb Bíróság határozatának az alaphangját. Álláspontom szerint a Legfelsőbb Bíróság nem tehet mást, mint megállapítja a törvénysértést, és meg fogja állapítani hogy az 1958-as ítélet jogszabálysértő volt, és fel fogja menteni a vádlottakat. - Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy vajon sor kerül-e az 1956-ot követő perekben halálra, vagy hosszú börtönbüntetésre és jogfosztottságra ítélt személyek ügyeinek a felülvizsgálatára is? - Tudomásom szerint az 1956-os eseményekkel - de nemcsak az 1956-os eseményekkel, hanem a korábbi, úgynevezett koncepciós perekkel kapcsolatban is - magas szintű jogszabályi döntés készül. Nem tudom ennek a pontos tartalmát, de úgy gondolom, hogy - az ügyek nagy számára tekintettel - egy generális rendelkezést fognak hozni, amiben meg fogják állapítani, hogy az úgynevezett koncepciós perekben elítéltek minden további eljárástól függetlenül, a most hozott felső szintű jogszabály alapján megállapítják, hogy azok az eljárások jogszerűtlenek voltak, és ebből következőleg mindenfajta olyan joghátrány, ami ezzel kapcsolatban őket érte, semmisnek tekintendő. (folyt.)
1989. június 13., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Dávid Gyula a Nagy Imre-per jogi vonatkozásairól - 1. folyt.
|
Tehát bűntetlen előéletűnek számítanak, és gondolom hogy ennek következtében az anyagi jóvátétel módjára is intézkedés történik. - Eltekintve a pillanatnyi politikai helyzettől, egy jogállamban egy ilyen döntésnek milyen jogkövetkezményei lennének azokra, akik a törvénysértő eljárásokat megszervezték, magyarul: levezették. - Én azt hiszem, hogy egy jogállamban - ahogy Ön kérdezi - a bíró mindenféleképpen független. Tehát én nem hiszem - és most abszolút a magánvéleményemet mondom - nem hiszem, hogy azok, akik ezeket az ítéleteket hozták, jogi értelemben felelnének ezért. Részben az elévülés miatt -, hisz 1958-tól már 31 év telt el, és minden jogállam jogrendszere ismeri az elévülés fogalmát - tehát ilyen értelemben személyes konzekvenciája az én véleményem szerint nincs. Nyilvánvaló, hogy akik ebben részt vettek, azok számára a politika, vagy a politikai küzdőtér - a jövőre nézve - úgy érzem, lezárul. Tehát elsősorban politikai konzekvenciái lesznek. Jogi értelemben azok, akik az ítélethozatalban részt vettek, ma már semmiféleképpen nem vonhatók felelősségre. +++
1989. június 13., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|