|
|
 |
|
 |
Megalakult a gazdasági vezetők érdekképviseleti szervezete (1. rész)
|
1989. május 6., szombat - A Magyar Gazdasági Kamara székházában szombaton megtartotta alakuló közgyűlését a gazdasági vezetők érdekképviseleti szervezete. Erdei István, a Csepel Szerszámgépgyártó Rt. vezérigazgatója, az érdekképviseleti szervezet ideiglenes intéző bizottságának elnökhelyettese bejelentette: eddig összesen 401 gazdasági vezető jelezte, hogy részt kíván venni a szervezetben. Kis közjáték zavarta meg a közgyűlést, ugyanis kiderült, hogy nincs meg a határozatképességhez szükséges 50 százalékos létszámarány, mindössze 172 gazdasági vezető jelent meg a szombati ülésen. Ezért új közgyűléssé alakult át a társaság, s így a jelenlévők számától függetlenül folyhatott tovább a tanácskozás.
Erdei István bevezetőjében elmondta, hogy a megalakuló szervezet
teljesen új utakat jár, hiszen a szocialista országokban nincs példa
arra, hogy a gazdasági vezetők érdekeit külön szervezet védené, a
tőkés országokban pedig más módon történik a vezetők érdekvédelme.
Bihari István, a Chinoin vezérigazgatója, az ideiglenes intéző
bizottság elnöke arról szólt: Magyarországon egyre inkább
tapasztalható, hogy konfliktushelyzet alakul ki a munkáltatók és a
munkavállalók között, s ezen belül is elsősorban a szakszervezetek
és a gazdálkodó szervezetek vezetői között. Nagyon visszás a
helyzet, hiszen az igazgató és a dolgozó ugyanahhoz a
szakszervezethez tartozik, s a köztük lévő vitában a szakszervezet
csak a dolgozó érdekeit védi, gyakorlatilag a gazdasági vezetők
érdekképviseletével, munkajogi státuszával senki sem foglalkozik.
Bihari István hangsúlyozta, hogy ez a szervezet nem politikai
jellegű, nem is szakszervezetként funkcionál, csak védi az igazgató,
mint speciális helyzetben lévő munkavállalók érdekeit. Utalt arra
is, hogy a SZOT-tal megállapodást kötöttek, eszerint az új szervezet
tagjai jogosultak maradnak arra, hogy megtartsák jogfenntartó
tagsági viszonyukat a szakszervezettel. Ebben az esetben keresetük
0,1 százalékát, vagy havi 100 forintot kellene jogfenntartó tagsági
díjként fizetniük. Azt is megemlítette Bihari István, hogy ez a
szervezet csak átmeneti jellegű, s addig van szükség, amíg
Magyarországon egyértelműen nem rendeződnek a tulajdoni viszonyok.
Abban az esetben ugyanis a vezetők jogait és kötelezettségeit a
tulajdonossal megkötött munkáltatói szerződés szabályozza majd.
(folyt.köv.)
1989. május 6., szombat 16:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|