|
|
|
|
Javaslat a fejlett és fejlődő országok pénzügyi problémáinak megoldására (1. rész)
|
1989. július 20., csütörtök - Vezető államférfiakból és pénzügyi szakemberekből álló nemzetközi független csoport javaslatot készített a fejlett és fejlődő országok pénzügyi problémáiról és azok megoldásának módjáról. A javaslatot a csoport munkájában résztvevő Fekete János, az MNB nyugalmazott elnökhelyettese, a Parlament Reformbizottságának elnöke ismertette az újságírókkal csütörtökön Budapesten.
Elmondta, hogy a független csoport Pérez de Cuellarnak, az ENSZ főtitkárának a felkérésére, valamint a japán kormány javaslatára kezdte meg munkáját. A jelentés szerint az utóbbi húsz év során a fejlett és fejlődő országok közötti szakadék hihetetlenül elmélyült. Az Egyesült Államok vált a világ legnagyobb kölcsönfelvevő országává. Így a korábbiakkal ellentétben a pénzforrások áramlása megfordult, jelenleg a kevésbé fejlett országok - bár gazdasági gondjaik nem csökkentek - több kölcsönt fizetett vissza, mint amennyi új hitelhez jutottak. A fejlődő országok esetében a tőkeáramlás negatívvá vált, míg a nemzetközi megtakarítások nagy része az Egyesült Államokba került. A jelentés foglalkozik az európai szocialista országokkal is. Megállapítja, hogy a központi tervezésű gazdaságokat szintén sújtották az alacsony növekedési arányok és többségük továbbra is kívül maradt a világgazdaság szervezeti struktúráján. Az európai KGST-országok külföldi adósságai 1981 és 1987 között 95 milliárd dollárról 130 milliárd dollárra emelkedtek. Magyarországot, Lengyelországot, Jugoszláviát az eladósodott országok sorában tartják számon, annak ellenére, hogy Magyarország mindig pontosan teljesítette kötelezettségeit. A jelentésben megfogalmazott javaslat szerint a fejlett országoknak törekedniük kell a kereskedelemben a protekcionizmus minden fajtájának visszaszorítására, a kereskedelmi korlátozások felszámolására, különösen a mezőgazdasági termékek, a tőkemozgások és a szolgáltatások terén. Tíz év alatt az OECD-országoknak el kell érniük minden tarifális és nem tarifális korlátozás megszüntetését. Az Egyesült Államoknak olyan gazdaságpolitikát kell folytatnia, hogy csökkenjen hatalmas költségvetési és fizetési mérleg deficitje, ismét tőkeexportálóvá váljék. (folyt.köv.)
1989. július 20., csütörtök 15:29
|
Vissza »
|
|
Javaslat a fejlett és fejlődő országok pénzügyi problémáinak megoldására (2. rész)
|
A szakemberek szerint a KGST-országoknak további lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy gazdaságuk erőteljesebben integrálódjon a világgazdaságba. E folyamat előmozdítása érdekében a még kívül maradt országokat be kell vonni az olyan nemzetközi szervezetekbe, mint a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, a GATT. A fejlett országoknak növelni kell a fejlődő országok segélyezését, ám az anyagi támogatást szigorú hatékonysági szabályokhoz és tényleges tőkehozadéki feltételekhez kell kötni. A kereskedelmi bankok, a nemzetközi pénzintézetek, a hitelező és az adós országok kormányai között hatékony együttműködésre, összehangolt cselekvésre van szükség. Ez nem valósítható meg új finanszírozási források, az IMF és a Világbank által irányított akciók nélkül. A szakemberek egy olyan elgondolást is megfogalmaztak, hogy figyelembe véve az eladósodott országok pénzszükségleteinek mértékét, azok a kereskedelmi bankok, amelyek ezekben az országokban meg kívánják őrizni aktív jelenlétüket, fokozottabban dotálják a kereskedelmet és a beruházásokat. Bizonyos esetekben a Világbankkal és a regionális fejlesztési bankokkal közösen lépjenek fel finanszírozóként. A kereskedelmi bankokat - különösen amelyek nem járulnak hozzá, hogy önként lemondjanak a tartozásokról - arra kell kérni, hogy fogadjanak el helyi valutát a nekik járó kamatok egy részéért, és ezzel képezzenek tőkét a helyi befektetésekhez. (MTI)
1989. július 20., csütörtök 15:33
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|