|
|
|
|
A román rakétáról
|
München, 1989. július 19. (SZER, Magyar híradó) - A kérdésre, hogy reális-e a román atomfegyvertől való félelem, sokféleképpen lehet válaszolni. Vadász János erre így válaszol: - Aligha lehet vitatni, hogy Magyarország és Románia viszonya rendkívül megromlott, a kapcsolatok mélypontra süllyedtek, tavaly óta különösen, ami utólag is demonstrálja, hogy a tavalyi Grósz-Ceausescu találkozó mennyire meddőnek, haszontalannak bizonyult. Az Erdélyből érkező menekültek növekvő tömege a legérzékelhetőbben tanúsítja, hogy a magyar kisebbségnek Ceausescu Romániájában milyen sors jut osztályrészül, mi több: a bukaresti diktátor a Magyarországon bekövetkező pozítiv változásokat is kiváló ürügynek tekinti, hogy a nyugati szomszéd elleni nacionalista propagandát holmi ideológiai kampánnyal mossa össze, arra hivatkozva, hogy Magyarországon veszélybe kerültek a szocializmus vívmányai, amelyek - hála Ceausescunak - Romániában érintetlenek maradtak. Teljesen érthető és indokolt - és a hazai társadalom ezt el is várja - hogy ilyen körülmények között a hivatalos Magyarország képviselői nyíltan beszéljenek a viszony megromlásának okairól. Elítélik az erdélyi magyar kisebbséget sújtó román intézkedéseket, és nemzetközi fórumokon is kezdeményezik a jogos sérelmek orvoslását. De újabban hivatalos magyar részről arra is célozgatnak - és mind gyakrabban -, hogy egy román katonai fenyegetés lehetőségével is számolni kell. Hivatkoznak Ceausescu kérkedő kijelentésére, miszerint Románia - úgymond - rendelkezik az atomfegyverek gyártásához szükséges technikai kapacitással. A magyar külügyminiszter azt állítja, hogy Románia hamarosan középhatósugarú rakéták gyártását kívánja megkezdeni, hozzáfűzvén, hogy a román vezérkari főnök egy folyóiratban közölt cikkében azért minősítette igazságtalannak a trianoni szerződést, mert az bizonyos románlakta területeket Magyarország birtokában hagyott. (folyt.)
1989. július 19., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|