|
|
|
|
Waldegrave: ,képes-e Magyarország múltjának eltemetésére?, (2. rész)
|
A brit államiniszter úgy vélekedik, hogy a Nyugat legfontosabb hozzájárulásának nem kormányoktól kell jönnie, hanem - mint hangsúlyozza - ,,a nyugati üzletembereket kell ráébreszteni a lehetőségekre. Magyarországon száz új szabadvállalkozó cég többet tehetne tanítóként, mint ezer közgazdász professzor,, - írja Waldegrave. Hozzáfűzi: ,,A nyugati kormányok, köztük Őfelsége kormánya, sokat tehetnek, de a szabadság legjobb átplántálása a szabadság habitusának fizikai átvitelével történhet, valóságos, szabad emberek formájában. Talán csak elvárható, hogy a Nyugat találjon elég sok ilyen embert, akik saját érdekeiket is szolgálnák, miközben Európa oly hosszú idő után újraaébredő történelmi nemzetei, Magyarország és Lengyelország érdekeit szolgálnák?,, - írja a miniszter. Waldegrave a továbbiakban figyelmeztet, hogy a Nyugatra és az érintett népekére váró feladat ,,kényes és bonyolult, s bár nem precedens nélküli, mindazonáltal nehéz és veszedelmes,,. Majd ezt írja: ,,A feladat magában foglalja az uralomra alapított kapcsolatok átalakítását új, egyenlőség alapján álló, konfliktus nélküli kapcsolatokra. Ez nem olyan feladat, amelyet otromba propaganda vagy konfrontáció elősegíthetne. Ugyanakkor nem lehet elvégezni a tennivalók legvilágosabb és legbecsületesebb felismerése nélkül. Nekünk nyugatiaknak, ha bölcsek vagyunk, a nehéz taktikai döntéseket azokra kell bíznunk, akiknek ez joguk és kötelességük Legyelországban, Magyarországon és másutt. Nekünk nincs mágikus receptünk. Amit azonban nem szabad megtennük, az az, hogy álcázzuk, melyek a mi saját alapeleveink, kiindulva a hibás hiedelemből, hogy saját alapelveink kinyilvánítása egyértelmű a beavatkozással.,, Waldgrave arra a következtetésre jut, hogy ,,senkinek sem múlik több a reformerek sikerén, mint nekünk, nyugatiaknak. Szabad, demokratikus országok Keleten többet tehetnek biztonságunkért és békénkért, mint az örvendetesen tárgyalás alatt álló hasznos fegyverzetkorlátozási megállapodások bármelyike,,. Nyomatékosan hangsúlyozza azonban, hogy a kelet-európai reformok sikerét távolról sem lehet biztosítottnak tekinteni és - mint írja - ,,védelmünket nem rendezhetjük úgy, mintha az általunk hőn óhajtott változások már végbementek volna. Egy napon talán védelmi szövetségünk túlhaladottá válik, de ez még nincs így,,. (folyt.)
1989. július 15., szombat 14:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|