|
|
|
|
- Interjú Straub F. Brunóval - 1. folyt.
|
- És akkor most hadd kérdezzem meg - bár Ön már utalt erre -, hogy milyen államférfinek, államférfi-társnak - ez egy furcsa fordítása az angol kifejezésnek -, milyen államférfi kollégának találta az Egyesült Államok elnökét? - Igen. Hát nézze itten egy nagy különbséget kell tenni. Egy olyan államnak, mint az Egyesült Államoknak az elnöke - aki óriási hatalommal és óriási felelősséggel rendelkezik - ez egy egészen más dolog, mint egy magyar államfő, aki az Elnöki Tanácsnak az elnöke, és tulajdonképpen a parlament helyett - amikor a parlament nem ül - akkor intézkedik és dolgozik. Tehát itten egyenlőséget alig lehet tenni, és egy nagyon formai egyenlőség az elnöki név. Kérem szépen én 25 éve járok az Egyesült Államokba, és vannak jó ismerőseim, és azokkal beszélgetve többször hallottam mondani azt, hogy Bush úr a jövő embere, és nagyon sokan az értelmiségben, az egyetemi emberek között akkor lennének igazán boldogok, hogyha a Bush úr lenne az elnök. Ez most bekövetkezett, és én azt hiszem - megismerve őt és beszélgetve vele - hogy ez egy nagyon-nagyon jó választás volt, és mi is örülünk annak, hogy ő lett az Egyesült Államok elnöke. - Bush elnök budapesti lágotatása alatt Önnek a protokoll szerint is, a hivatali méltóság szerint is, a hivatalos vendéglátó alkalma volt beszédeket mondani. Ő is mondott válaszbeszédet, pohárköszöntőket mondtak az amerikai-magyar barátságra, a kölcsönös megértésre, a kapcsolatok továbbfejlesztésére. Anélkül, hogy az elnök úr elárulna államtitkokat: mi másról volt szó Ön és Bush elnök között? - Igen. Tulajdonképpen egy hosszabb beszélgetés, egy jó fél órás beszélgetésünk volt mindjárt a megérkezés után, amikor feljöttünk a nagy viharból ide, a parlamenti fogadószobába, ahol (...) úr volt még jelen, részint pedig Kovács László külügyi államtitkár. (folyt.)
1989. július 15., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|