|
|
 |
|
 |
- Válasz hallgatóknak - 5. folyt.
|
A Duna vízének szigetelt üzemcsatornában való elvezetése pedig
Csallóköz tönkretételét is jelentené. Ha Bős folyamatosan működik,
úgy a 200 millió köbméteres feltornyosított víztömegre a dunakiliti
tározóra - mely Győrt létében veszélyezteti és megmérgezi Európa
legnagyobb ivóvízkészletét - semmi szükség. Így tehát Bősnek csak
akkor szabad megépülnie, ha a Dunában marad egy legalább 1000
köbméteres másodpercenkénti folyásmennyiség, ha a 62
négyzetkilométeres tárolótavat felszámolják, és így az elöntött
területet visszaadják a természetnek, és végül, ha Dunakilitinél is
áramot termelnek, lehetőleg magyar gyártmányú turbinákkal.
- Másik kérdés: lesz-e népszavazás a vízlépcső kérdésében?
- Sajnos attól félek, hogy a kormánynak nem áll szándékában
szavazásra tenni a vízlépcső kérdését. Ennek politikai oka van. Az
első oka az, hogy a vasfüggöny mögött még soha semmilyen kérdésben
nem volt népszavazás, mert a parancsuralmi állam, a párt
egyeduralmát veszélyeztető precedensnek tartja azt. A másik, a
népszavazás ellen szóló hatalmi érv az, hogy a népszavazás előtt a
szavazókat részletesen tájékoztatni kell - és ez kényelmetlen lehet.
- Érvényesnek tekinthető a Csehszlovákiával kötött szerződés,
amelyet Kádár János írt alá? - hangzik a következő kérdés.
- Ha jogállamok standardjait alkalmazzuk akkor egy párttitkárnak
nincs joga a nemzet nevében szerződni. Mégis: ezt az érvrendszert én
nem bolygatnám - elvégre Nagy Imre óta Magyarországnak, ha úgy
tetszik, nincs alkotmányos kormánya - és így az összes szerződés
melyet 56 óta kötöttek törvénytelennek lenne tekinthető. Márpedig ez
a gondolatmenetet káoszt eredményezne, míg nemzetünknek az az
érdeke, hogy egy zűrzavar nélküli folyamat eredményeként szülessen
meg az új jogállam Magyarországon. (folyt.)
1989. július 15., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|