|
|
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 3. folyt.
|
Emlékeztek és koszorúztak a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldözött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte akkori búcsú- szavait "véred az ég felé kiált". Szívbemarkoló volt látni 80-90 éves törődött asszonyokat, férfiakat, akik lehajolni is alig bírván, pár szál virágjukat helyezték a sírra, könnyeiket törölgetve. - Hermán Péter 38 éves gépkocsivezető levélben elküldte nekünk a Budapesti Rendőr-főkapitányság határozatát, amelyben arról értesítik, hogy az őt tettlegesen bántalmazó rendőrök ellen a fegyelmi eljárást megszüntetik - tekintve, hogy az elkövetők kilétét megállapítani nem lehetett. Hermán Péter 1988 november 15-ikén részt vett azon a szolidaritási tütnetésen, amelyet az altnernatív szervezetek Romániával kapcsolatosan szerveztek. A kivezényelt rendőrök a tüntetőket szétzavarták, tettlegesen bántalmazták. Hermán Péter futás közben elesett, az őt utólérő rendőrök ekkor bele is rúgtak. Sérülést szenvedett, ezért ismeretlen rendőrök ellen feljelentést tett. A kör bezárult. A határozatban értesítik a fegyelmi eljárás megszüntetéséről - azaz arról is, hogy a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül a belügyminiszter-helyetteshez címzett panaszt jelenthet be. Jogi kérdésekben jártas kollégát: Farkas Pétert kértem meg, hogy mondja el véleményét az ügyről. - A vizsgálatot megszüntető határozatnak van egy feltűnő szépséghibája. Arra hivatkozik ugyanis, hogy az elkövetők kilétét - vagyis a rendőrök személyét - nem lehetett megállapítani, csak hogy az indokolásból, ahol a felderítés érdekében végzett vizsgálati cselekményeket veszik sorra, kiderül, hogy valamit elmulasztottak. (folyt.)
1989. július 15., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|