|
|
|
|
Szovjet nemzetiségi feszültség
|
München, 1989. július 15. (SZER, A mai nap) - A legújabb a szovjet nemzetiségi viszályt, akárcsak a korábbiakat, nem elvi, hanem nagyon is gyakorlati okok váltották ki. A két tagköztársaság lakói: a kirgizek és a tadzsikok egyaránt mohamedánok. Nyelvük is hasonló, bár a kirgizek a törökhöz, a tadzsikok pedig a perzsához hasonló dialektust beszélnek. A majdnem közös nyelv azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy megértsék egymást a két tagköztársaság határán lévő földek és vízkészletek kérdésében. A tegnapi - mintegy ezer ember részvételével zajlott - tömegverekedés mérlege: egy halott, tizennyolc sebesült. Tetézte a bajt, hogy a két tagköztársaság pártvezetősége területfejlesztési vállalkozásokba fogott anékül, hogy előzőleg szakértőkkel tanácskoztak volna. Így az utóbbi hónapokban kidolgozott tervek - noha a feszültségek enyhítését célozták - csak fokozták a kölcsönös indulatokat. A környékbeliek eleinte megelégedtek az új létesítmények elleni szabotázsakciókkal, végül azonban - amikor úgy döntöttek, hogy teljes egészében a maguk kezébe veszik a dolgok irányítását - kitört a tömegverekedés. A hírre azonnal a helyszínre sietett mindkét pártvezető, a két tagköztársaság miniszterelnöke, valamint a Legfelsőbb Tanács, az új szovjet parlament küldöttei. Kiszállt a tadzsik belügyminisztérium milíciája, és kijárási tilalmat rendeltek el. Aggodalmukat bizonyára növeli, hogy az elmúlt időszakban a Szovjetunióban és elsősorban szovjet-közép-Ázsiában egyre gyakoribbak a nemzetiségi viszályok. A héten újrakezdődött, és három halottat kövelt az örmények és az azerbajdzsánok véres, tavaly több mint 90 áldozatot szedő vitája, Hegyi-Karabah Autonóm Tartomány hovatartozása miatt. Számos halált követelt a múlt hónapban az üzbégek, és a tagköztársaságokba a Sztálin által betelepített meszhetek közti ellentét kirobbanása. Kazasztánban négyen haltak meg. Itt a helyi lakosok, és a közeli területekről érkezett vendégmunkások csaptak össze. (folyt.)
1989. július 15., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|