|
|
 |
|
 |
A nagy francia forradalom 200. évfordulójának ünnepsége Székesfehérvárott (6. rész)
|
Nem megtagadva szövetségi rendszerünket, utakat keresünk és találunk
Európához azon elhatározásból, hogy Magyarország kulturális és
gazdasági érdekei szerint is Európához tartozik. Remélhetően a közös
európai ház felépítése nem egy csodálatos illúzió, hanem az
örvendetesen megbékélés felé haladó világ realitása. Ezért
üdvözöljük minden erő, így a Szovjetunió és az Egyesült Államok
feszültségcsökkentő lépéseit. Ezért nemcsak üdvözöltük, de
tevékenyen el is végezzük a vasfüggöny elbontását. Hisszük, hogy
Európa összetartozik, ugyanúgy, mint ahogy a civilizáció eszméi
összekapcsolják a népeket. Ahogy a kétszáz éves nagy francia
forradalom humánus eszméi szólnak magyarokhoz, németekhez,
románokhoz egyaránt.
Medgyessy Péter ezután arra a műalkotásra hívta fel a
hallgatóság figyelmét, amely a Csók Képtárban rendezett ünnepség
méltó hangulati hátteréül szolgált. Aba Novák Vilmos pannója a
magyar-francia kapcsolatok ezer esztendejének állít emléket; a
tizennégy 7,8 x 2 méteres tablókép tematikus egységeiben egy-egy
főalak - például az Anjou-házból származó Nagy Lajos király - köré
csoportosítja a kompozíció elemeit. Az alkotást - amely 1937-ben a
Párizsi Világkiállítás magyar pavilonját ékítette, s ott nagydíjat
nyert - idehaza mindössze öt-hat alkalommal láthatta a közönség.
Jövőre azonban végleges bemutatóhelye lesz a székesfehérvári
galéria.
Amikor Aba Novák Vilmos művészete előtt tisztelgünk -
hangsúlyozta a miniszterelnökhelyettes -, nem feledhetjük el, hogy
elégtételt is kell adnunk neki, mert elődeink, s a korábbi művészeti
irányítás és kritika érdemtelenül tagadta meg tőle azt a helyet a
magyar festészetben, ami őt megilleti. Jelképes is e sors, hiszen
egy rossz politika nemcsak képeket és festőket próbált kitörölni az
emlékezetből, hanem szemléletmódot és kulturális értékeket is.
Nekünk máshogyan kell gondolkodnunk ezekről. Tudjuk, hogy vállalni
kell történelmi örökségünket, a jót, és rosszat is, mert nem
csaphatjuk be önmagunkat.
Befejezésül Medggyessy Péter ismételten azt emelte ki, hogy a
nagy francia forradalomra ma országunkban nem emelkedett pátosszal,
hanem politikai gondolatokkal emlékezünk, s idézte Mitterrand
elnököt, aki nemrég a Sorbonne-on, a történész világkongresszuson
joggal hangoztatta: a forradalom már nemcsak a franciáké, hanem az
egész emberiség közös öröksége. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 20:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|