|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Erdélyi menekültek nyílt levele Bush elnökhöz
"Mi, az Erdélyből menekültek, még összeszűkült gyomorral,
félelemtől átitatva, hontalanul, napi szellemi és anyagi
feladatokkal küszködve nem politizálunk, de számítunk a reformok, a
nemzetközi összefogás családegyesítő hatására, melyben az Ön
közreműködését is kérjük."
BBC, Panoráma:
Mindszenty ellen koholt vádakat is hoztak
"Perének felülvizsgálatakor a hatóságoknak óvatosan kell lépniük,
mivel miközben elítélik a nyilvánvaló igazságtalanságot, úgy tűnhet,
jóváhagyják Mindszenty eszméit. Magyarországon sokan mártírnak
tekintik, a hatóságok pedig nyilvánvalóan nem szeretnék, ha a
jelenlegi bizonytalan politikai helyzetbe még vallásos szenvedélyek
is vegyülnének."
|
|
|
|
|
|
|
- Vélemény Bush látogatásáról - 1. folyt.
|
Amikor tehát a szocializmus elleni belső és külső erők bármely szocialista országban megpróbálják megváltoztatni ezt a folyamatot, ez minden más szocialista ország ügyévé válik. Más szóval: a Szovjetunió dönti el, mi is a szocializmus. Ezenkívül az oroszok a múltban a belső ellenzéket a kommunista béketábort fenyegető, globális, nyugati eredetű veszélynek tekintették. Napjainkra ez a doktrína már jelentősen megváltozott. Gorbacsov belgrádi látogatása után a szovjet-jugoszláv közös nyilatkozat elvetett bármiféle beavatkozást más országok belügyeibe, és hangsúlyozta minden ország kommunista pártjának jogát ahhoz, hogy meghatározza saját útját a szocialista fejlődéshez. Igaz ugyan, ahhoz nem is fért kétség, hogy a kommunista pártok maradnak hatalmon. Gorbacsovnak az Európai Tanácshoz intézett múlt csütörtöki beszéde ennél tovább ment: "Egyik vagy másik ország társadalmi és politikai rendszere könnyen megváltozhat a jövőben. Ez kizárólag az egyes népek saját ügye, és megengedhetetlen bármiféle kísérlet arra, hogy egy-egy ország szuverenitását más országok korlátozzák." A népek megfogalmazás félreérthetőségétől eltekintve Gorbacsov szavai világosan azt jelentik, Lengyelország és Magyarország azt teheti belügyeivel, amit akar mindaddig, amíg Amerika vagy más nyugati országok e szabadságot nem próbálják előnyükre fordítani. Mindez természetesen még mindig nem jelenti azt, hogy a kelet-európai országok teljesen szabadon cselekedhetnek. Mi történne például, ha az említett két ország kilépne a Varsói Szerződésből, törölné az úgynevezett barátsági egyezményeket a Szovjetunióval, vagy kérelmezné felvételét mondjuk az Európai Közösségbe? Más szóval Gorbacsov definíciójának értelmében a kelet-európai országok továbbra is elszigeteltek maradhatnak, hiszen a Nyugattal való viszonyuk még mindig a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya javulásának az iramától függ - állapítja meg kommentátorunk, Jan Repa. +++
1989. július 13., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|