Rendszerváltás és az MTI

	Vitairat a jövőről 2.
Akárhogy nézzük, ez az alternatíva csakis zsákutcába vezet; a sokasodó és egyre nyomasztóbb szociális feszültségeket aligha enyhítheti. Akkor nézzük a második lehetőséget, ami ugyan kockázatosabb, de talán eredményesebb megoldásnak látszik. Kockázatosabb, mert rendszerszemlélete - az eddig megszokotthoz képest - egészen más, s talán eredményesebb, mert alkalmazásával a kritikus helyzetek remélhetően kezelhetőbbek. Az elképzelés a hagyományosnál lényegesen szűkebb preferencákat és prioritásokat jelöl meg. Kevésbé koncentrál a nyugdíjakra és a gyereknevelésre, és sokkal inkább a pályakezdő, a családalapító fiatalok életkezdésének és a gyermeknevelés feltételeinek javítására; a foglalkoztatási struktúraváltásra és a munkanélküliség szociális kezelésére; mindazok támogatására, akik önmagukról már képtelenek gondoskodni; és végül arra helyezi a hangsúlyt, hogy a sokszorosan is hátrányos helyzetűek életkörülményei tovább már ne rosszabbodjanak, illetve e megdöbbentően népes társadalmi csoport hátránya a lehetőség szerint mérséklődjék. alc. Nyugdíj, lakás, munkahely Látható, hogy egyfajta szociális védelemről lenne szó. Ennek érdekében e második koncepció - az elsőhöz képest - a kövekező lényeges változtatásokkal számol. Először: mihamarabb végrehajtandó a nyugdíjrendszer átfogó reformja. Esetleg úgy, hogy a jelenlegihez képest valamivel alacsonyabb lenne az induló nyugdíj, s a rendszer általános jellemzőjeként bevezetnék a rugalmas nyugdíjkorhatárt. A lényeg, hogy a nyugdíjreform a jelenlegi kusza rendszerhez képest öt év alatt 2-5 százalékos forrásfelszabaduláshoz vezessen. Másodszor: a lakásépítési hitelek kamatainak és a lakbéreknek olyan jellegű és mértékű változtatása, amely önmagában is fedezetet nyújtana az első lakáshoz való hozzájutás jelentős állami támogatásához. Harmadszor: munkahelyteremtő program indítandó és nem csak a munkanélküli segély lehetséges - egyébként a következő öt évben szerény becslések szerint is 10 milliárd forintnyi - megtakarítása miatt, de a munkanélküliség pszichikai következményeinek megelőzése miatt is. Negyedszer: az egészségügyi és a szociális gondozás állami feladatainak egy része átcsoportosítandó a Vöröskereszthez, az egyházakhoz, a különböző egyesületekhez, alapítványokhoz. (folyt.) 1989. április 6., csütörtök 11:23
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »