|
|
|
|
A Rigó-mezei csata évfordulója
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1989. május 29. (MTI-tud.) - Jugoszláviában júniusban nagyszabású rendezvény-sorozaton emlékeznek meg az első Rigó-mezei csata (1389. június 15.) 600. évfordulójáról. A június 16-án, Koszovo Poljen sorra kerülő központi ünnepségre egymillió embert várnak. Nikola Lorencin rendező három részes tévéfilmet forgatott a történelmi eseményről.
A szerbiai újságok tanulmány- és cikksorozatokban foglalkoznak a csata körülményeivel, lefolyásával. Az első Rigó-mezei (Koszovo Polje-i) ütközetben Lázár szerb fejedelem délszláv-román-bolgár csapatai súlyos vereséget szenvedtek a hódító török seregtől, amelyet kezdetben Murad szultán vezetett. A küzdelem az egyesült erők sikerével indult, Murad is elesett, de fia, Bajazid végül mégis győzelemre vitte hadait. Lázár fejedelem fogságba esett és kivégezték. Országa azután, 70 évvel később véglegesen török uralom alá került. Pristinában tudományos tanácskozást rendeztek az első Rigó-mezei csatáról. Mint a Borba jelentette, az értekezleten valóságos ütközet bontakozott ki akörül, hogy milyen származásúak és kik az egykori hősök. A koszovói albán történészek egy csoportja gyüjteményes kötetében ugyanis azt írja, hogy számos Rigó-mezei hős, köztük maga Lázár fejedelem is tulajdonképpen albán volt. Ezzel az állítással Muhamet Piraku, a történelemtudományok újdonsült doktora ment a legmesszebbre. Leszögezte: az Oszmán-török rabság elleni közös keresztény-balkáni front létrehozására irányuló kezdeményezés élén a prilepi Lazar Pribez (Pribac) állt s ő, mint albán, a törökök elleni harcokban a legőszintébb szövetségeseknek az albánokat tartotta. Vitathatatlan: számos történelmi forrás arról tanúskodik, hogy az albánok részt vettek a Rigó-mezei csatában, ehhez nem fér kétség - mutatott rá a Borba - Piraku azonban ennél tovább megy, megpróbálja bizonyítani, hogy az ütközetben tulajdonképpen az albánok játszották a főszerepet. A pristinai tanácskozáson ezekre a tézisekre és állításokra válaszolva Szima Csirkovics professzor kijelentette, hogy az ilyen kérdéseket tudományosan kell megközelíteni. Nem fogadható el egyes személyiségek - mint például Lázár fejedelem - albánként történő feltüntetése, ha erre egyetlen tudományos bizonyiték sincs. +++
1989. május 29., hétfő 08:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|