|
|
|
|
Megfogyva bár, de törve nem (1. rész)
|
1989. július 11. kedd (MTI) - Az egyik legrégebbi munkás sportegyesület, a 86 éves Tipográfia Testedző Egyesület keddi sajtótájékoztatóját szomorú bejelentéssel kezdte Gábor József elnök: ,,Sajnos, utolértük a neves, nagymúltú egyesületeket, mi sem kerülhetjük el sorsunkat: csökkentenünk kell szakosztályaink számát. Erre a lépésre az egyre nehezedő gazdasági körülmények kényszerítenek minket.,, Ezután az elnök a háttérről beszélt. Elmondta, hogy a központi intézkedések, az adótörvény hatására 30 százalékkal drágult a sport az egyesületben. Mivel a Tipográfia nem rendelkezik saját sportlétesítményekkel, mindent bérelniük kell, a bérleti díjak emelkedése is csak súlyosbította a helyzetet. A 300 ezer forintnyi állami támogatás nagyon kevés, s a különféle vállalkozások, amelyekbe a klub belekezdett, még nem hoztak pénzt a kasszába. Hiába keresték a kiutat különféle intézkedésekkel - a tagdíjak differenciált emelése, az apparátus létszámának csökkentése - mostanra egyértelművé vált: az egyesület a jövőben nem tudja fenntartani a tíz szakosztályt. Az NB II-ben szereplő kosár- és röplabda július elsejei hatállyal megszűnt. Az asztalitenisz december 31-éig kapott haladékot - ugyanis a szakvezetők megígérték, eddig az időpontig előteremtik a működéshez szükséges pénzt. A labdarúgás szakmailag és anyagilag teljesen önállóan működik a továbbiakban, egyben a női labdarúgó szakosztály július elsejétől a Feminával történt egyesülés után Tipográfia-Femina néven néven szerepel. Az elnök megemlítette, hogy a csapatból tizennégy játékos sorsa még kérdéses, ugyanis ők bejelentették távozási szándékukat. Egyelőre tart a huzavona, de mindenki bízik abban, hogy a bajnokság augusztusi rajtjáig megoldódik a gondok. A tíz szakosztályból megmarad a szép eredményeket felmutató íjász, kerékpár, tájfutó, vízilabda, sakk és természetbarát. Az egyesület továbbra sem mond le a szabadidős programok - például a János ünnepély - megszervezéséről, a gyermekstúdióról és a Fatér Károly vezette focisuliról sem. Alapvető feladatuknak tekintik az utánpótlás-nevelést is. Bár megfogyatkozott az egyesület, de a vezetés optimistán várja a jövőt. Különösen a kerékpárosok szerepléséhez fűznek szép reményeket: az 1992-es barcelonai olimpián két sportolóval kívánnak szerepelni, a megújult szövetséggel partneri viszony kialakítására törekednek, s megpályázzák az olasz profi szerződést is. (folyt.köv.)
1989. július 11., kedd 13:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|