|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
|
|
|
|
|
A VIT szerepe
|
München, 1989. július 10. (SZER, Késő esti mai nap) - A magyar illetékesek csak némi habozás után döntöttek úgy, hogy delegációt küldenek az észak-koreai Phenjanban rendezett 13. Világifjúsági Találkozóra. A küldöttséget egy Antonewicz Roland nevű funkcionárius vezette, aki arra használta ki az alkalmat, hogy a magyar változásokat bírálva felmagasztalja Kim Ir Szen Észak-Koreáját és Ceausescu Romániáját. Antal János beszámolója: - Egy ellentmondásos, vitákkal terhelt VIT után vagyunk. Még el sem hangzottak Phenjanban az észak-koreai fővárosban a Világifjúsági Találkozó végét jelző fanfár-szólamok, amikor a magyar küldöttség munkáját, fellépését illető első bírálatok elhangzottak. Hogy egyáltalán szükség volt-e magyar részvételre ezen a VIT-en, azt már a tervek nyilvánosságra kerülése után is többen vitatták, elsősorban a Fidesz részéről. A fiatal demokraták többször is ellenérzéseiknek adtak hangot a rendezvény helyszínével szemben, mondván, hogy Kim Ir Szen Észak-Koreája nem alkalmas egy ilyen jellegű találkozó lebonyolítására, és abban az országban, ahol továbbra is az önkény a legfőbb igazgató elv, a magyar fiatalság küldötteinek nincs túl sok keresni valója. Külön súllyal estek a latba a magyar küldöttség felkészítésének, utaztatásának tetemes költségei, amelyek mintegy 40 millió forintra rúgtak. Olyan időben - hangsúlyozta a Fidesz -, amikor az ország költségvetési hiánnyal küzd, amikor ennek függvényeiben az ifjúságra szánható összegek is megcsappantak, ezt a pénzt hasznosabb dolgokra is el lehetett volna költeni. (folyt.)
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A VIT szerepe - 1. folyt.
|
Úgy látszik, hogy az események a Fidesz előzetes aggodalmait igazolták. A 13. phenjani VIT-en ugyanis több botrány is kitört. Már a megnyitón kiderült, hogy Észak-Korea mindenható ura, Kim Ir Szen saját politikai céljaira használja fel a találkozót, azoknak pedig - így a dán és a norvég küldöttségnek - akik nem voltak hajlandóak segédkezet adni ehhez a színjátékhoz, a buzgó rendezők hamar megmutatták, hogy Phenjanban még mindig nem tűrik a különvéleményt. Ami a magyar küldöttség szereplését illeti, az sem volt botránytól mentes. A magyar közvélemény még csak megbocsátaná, hogy küldöttségünk nem sietett csatlakozni a kínai vezetés brutalitását elítélő felhíváshoz, tisztes helytállásnak minősítheti Forrai István felszólalását az emberi jogok helyzetéről rendezett tanácskozáson, de Antonewicz Rolandnak, a magyar delegáció egyik vezetőjének a kinyilatkoztatásait már aligha tudja megemészteni. Az eset ismert. A magyar küldött a korábbi évek sztálinista rituáléja szerint cselekedvén, leszedte a keresztvizet a hazai reformkommunisták vezéregyéniségeiről, de ami ennél is több: hosszú, hangzatos szólamokkal dícséretet zengett az észak-koreai és a román vezetés, személy szerint Nicolae Ceauseescu erényeiről, és a magyar változásokat többízben is élesen bíráló csehszlovák politikus, Jan Fojtik magatartásáról. Annak ellenére, hogy a magyar küldöttség elhatárolta magát Antonewicz megnyilvánulásaitól, a phenjani VIT tanulságaiban és lehetséges következményeiben kevés jót hozott Magyarországnak, hiszen akárhogyan is, a magyar küldöttség tagjai hazánkat képviselték, vagyis minden egyes cselekedetük, kimondott szavuk a magyar ifjúság képviseletében történt, hangzott el. (folyt.)
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A VIT szerepe - 2. folyt.
|
Kevés, ha a botrányt diplomáciai baklövésnek minősítjük, mert mindez nem meggondolatlanságból, nem pillanatnyi koncentráció-zavarból eredezik. Nagyon is nyilvánvaló, nagyon is tudatos erők működnek a háttérben. Olyan erők, amelyek Magyarországot még mindig a szilárd bástya, az áttörhetetlen fal szerepében szeretnék látni. Olyan erők, amelyek még nem mondtak le messianisztikus, a kizárólagossság elvére épülő terveikről. Münnich Ferenc szelleme kísért. +++
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|