|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
|
|
|
|
|
Katonai hírmagyarázatunk Remény a kibontakozásra - a VSZ PTT bukaresti ülése után 1.
|
1989. július 10. (MTI-Press) - A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének (PTT) múlt heti bukaresti ülése - ahogyan ezt a közös közleményt és a fegyverkezési verseny megszüntetésének útját felvázoló nyilatkozatot kommentálva megfigyelők kiemelik - az előzetes találgatásokkal szemben az optimistább várakozásoknak megfelelően zárult. Főleg ami az európai helyzet megitélését, s az ebből eredő együttes tennivalók megfogalmazását illeti. Jogos és helyénvaló az a megállapítás, hogy a tanácskozásokra, a két- és több oldalú konzultációkra - a korábbi protokoll-forgatókönyvektől, a gyakran formális ,,tiszteletköröktől,, eltérően - valóban a munkajelleg, az újfajta gondolkodásmód térhódítását tükröző megközelítési mód és módszer volt a jellemző.
A küldöttségvezetők - természetesen országaiak politikai-gazdasági és nemzetbiztonsági érdekeit, sajátosságait szem előtt tartva - a szervezet eddigi történetében most talán először ütköztették kötetlenül, a legteljesebb nyíltsággal az egyes kérdésekben eltérő nézetkülönbségeket, az optimálisan elérhető józan kompromisszumra törekedve. A konszenzus végül is megszületett. Ebben alighanem meghatározó szerepet játszott annak felismerése, hogy napjaink bonyolult körülményei között egyik fél sem tekinthet el a Keleten és a Nyugaton egyaránt kibontakozó nagy horderejű struktúrális átalakulásoktól, a ,,drámai,, kihívásokra adandó válasz kényszerétől. Ez akkor is így igaz, ha példának okáért a meglehetősen éles hangnemű magyar-román párbeszédben ezúttal sem sikerült előbbre jutni és szomszédi kapcsolatainkat változatlanul súlyos problémák terhelik. Egy valami azonban mindenképpen szembetűnő. A lezajlott polémiák fényében mindinkább kitapintható a szervezeti mechanizmus működésében a katonai elemek fokozatos háttérbe szorulása, s ehelyett az egyéb biztonsági tényezőkree, a politikai, gazdasági, környezetvédelmi, emberi-jogi, humanitárius és kulturális szférákra való súlyponti eltolódás. Másként ez nem is lehet, hiszen elsősorban ezektől függ földrészünk jövendő stabilitása, a kontinentális megosztottság és szembenállás felszámolása. E külpolitikai prioritások elfogadásában persze könnyebb volt egyetértésre jutni, mint annak - egyébként indokolatlan ,,aggodalmat,, tápláló - mérlegelésében, vajon az egyes szocialista országokban megindult mélyreható reformfolyamatok milyen hatással lesznek majd a szövetségi rendszerre, s főleg a régi szocializmus-modellben gondolkodó tagállamok belső viszonyaira. (folyt)
1989. július 10., hétfő 14:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|