|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
|
|
|
|
|
A vajdasági ukránok helyzetük rendezését követelik
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1989. július 10. (MTI) - Jugoszlávia lakói közül az 1981-es népszámláláskor 13 ezren vallották magukat ukránnak, s közülük több mint ötezren a Vajdaságban élnek. Az autonóm tartomány kulturális életében azonban az ukrán nyelvet egyáltalán nem használják. Az általános iskolák közül egyetlen egyben sem tanítják az ukrán nyelvet még fakultatívan sem. Ezen a nyelven rádió- és tv-adás sincs. Csupán a Ruszke Szlovo című ruszin újságban jelenik meg havonta négy oldalon ukrán szöveg. A tartományban a kulai Ivan Szenyuk kultúrotthon az egyetlen ukrán művelődési intézmény.
A kulai Ivan Szenyuk Egyesület közgyűlése most kifogásolta, hogy az 1974-es alkotmány nem tett említést az ukrán nemzetiségről és tagjai aggodalmukat fejezték ki, hogy a legújabb alkotmánymódosítás során végérvényesen eltörlik őket, mint nemzetiséget. Öt pontban foglalták össze követeléseiket. Szorgalmazzák, hogy a hatóságok Kulán, Titoverbaszon, Szremszka Mitrovicán, Indiján és Újvidéken biztosítsák az ukrán tannyelvű általános iskolai oktatást, tegyék lehetővé a kulturális szerveződést, a tájékoztatást, valamint a köztársaságközi és az anyaországgal való kapcsolataik fenntartását. Ezzel egy évtizedek óta ,,elfelejtett,, jugoszláviai nemzetiség hallatott ismét magáról. +++
1989. július 10., hétfő 07:59
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|