|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
|
|
|
|
|
- A román-magyar viszony - 1. folyt.
|
A magyar hatóságok jelentős nyomás alatt vannak tehát, hogy tegyenek valamit, amire azzal ragálnak, hogy a nemzetközi segítségért fordulnak a világhoz ügyük támogatására. E szempontból sikeresek, mivel Ceausescu politikája a Nyugatot is megbotránkoztatja. A magyar kormány kétségtelenül felveti majd a kérdést amikor Bush elnök holnap Budapestre érkezik, és minden bizonnyal részvétre fog találni. Az igazság azonban az, hogy sem a Nyugat, sem maga az Egyesült Államok nem tud elég nyomást gyakorolni Bukarestre, különösen most, hogy Románia már visszafizette külföldi adósságait. Ceausescunak éppen ez volt a célja, amikor annyire megszállottan szorgalmazta a visszafizetést, hogy azután zavartalanul folytathassa politikáját. Az is kétségtelen, hogy Bukarest részéről csak fokozza az ellenséges érzelmeket, sőt talán a gyűlöletet, hogy jelenleg Magyarország az, amely a Nyugaton ugyanolyan népszerűségnek örvend, mint amiben Romániának volt része a korai hetvenes években. Magyarországon eközben a nagyfokú tehetetlenségi érzés forrása az, hogy a románok semmire nem reagálnak. Ha tehát mindezt latba vetjük, látható hogyan romolhat tovább a viszony, talán eddig nem sejtett módon. +++
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|