Rendszerváltás és az MTI

	Bush varsói látogatása
München, 1989. július 10. (SZER, A mai nap) - Holnap este Bush Budapestre érkezik. Mi várható az amerikai elnök beszédétől és milyen testület előtt fog beszélni? - ezekre a kérdésekre keresünk választ a következő hírmagyarázatunkban. - Az amerikai elnök és környezete az elmúlt napokban nem győzte mérsékelni a lengyeleknek a látogatáshoz fűződő reményeit. Úton Lengyelországba Bush az újságírókhoz fordult, őket is mérsékletre intette, különösen, ami a látogatás gazdasági részét illeti. Az elnök hangoztatta, hogy nem Dollár-papa, nem pénzeszsákkal érkezik Lengyelországba. Látogatását kényes diplomáciai feladatnak tekinti, nem akar sem túl keveset, sem túl sokat mondani. Annyi tény, hogy az elnök támogatásáról fogja biztosítani a reformfolyamatot, és a gyászos gazdasági helyzet megoldására is fog néhány kezdeményezést tenni. A Fehér Ház szóvivője szerint az elnök valamivel többet, és konkrétabbat fog ajánlani a lengyeleknek, mint eddigi, ide vonatkozó állásfoglalásaiban. A hangsúlyt azonban a gazdasági és a politikai reformok folytatásának szükségességére és a kettő közötti összefüggés kidomborítására kívánja helyezni. Az elnök beszédének különös jelentőséget ad az a tény, hogy egy olyan testület előtt fogja elmondani, amely hosszú évtizedek óta először, bizonyos mértékben valóban a lengyel népet képviseli. A júniusban megválasztott száztagú szenátusban a Szolidaritás 99 mandátummal rendelkezik, a 460 tagú Szejmben pedig 161 képviselővel. A szenátusnak vétójoga van a Szejm határozataival szemben, és ezt a vétót csak kétharmados szótöbbséggel lehet érvényteleníteni. Ennyi szavazattal viszont a kommunisták és koalíciós partnereik nem rendelkeznek. (folyt.) 1989. július 10., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Bush varsói látogatása - 1. folyt.
A júniusi választáson visszállították a most nemzetgyűlésnek nevezett lengyel törvényhozás hagyományos, kétkamarás formáját. Ennek mély történelmi gyökerei vannak: A lengyel meghatározás gyülekezetet, vagy tanácsot jelent. Az első lengyel Szejm 1493-ban ült össze, és a helyi tanácsokból alakult. A Szejm feladta volt a királyválasztás és a király tevékenységének ellenőrzése, aminek érdekében vétójogot gyakorolhatott. Számos esetben élt is ezzel a jogával. A Szejm 1795-ben szünt meg, amikor Ausztria, Poroszország és Oroszország felosztotta egymás között Lengyelországot. A Szejm 1919-ben ült össze ismét, először egy leánygimnáziumban, 9 évvel később építettek a törvényhozás számára önálló házat. 1939-ben, amikor a náci német és szovjet csapatok megszállták Lengyelországot, a Szejm tevékenysége is véget ért. A második világháború utáni, 1947-ben tartott választás eredményeként a kommunisták vették át a hatalmat Lengyelországban, és a szenátust feloszlatták, az alsóház pedig már csak látszat-tevékenységet folytathatott. +++ 1989. július 10., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »